Blog és társadalomkritika

A blog funkciói között ott szerepel a társadalom kontrollja iránti igény is. Ezt a kritikai kontrollt általában nyílt, egyenes mondatokban szokta a blogközösség megvalósítani.
De létezik más út is, amelyet a kreativitás és a gerillamarketing kövez ki, s erre mutatok példát az alábbiakban.

2010-ben a terrorizmus elleni hadviselés jegyében London repterén úgynevezett testszkennert kaptak a biztonsági alkalmazottak, vagyis olyan készüléket, amellyel „átlátni” a ruhán.
Mint kiderült, a világváros gondosan kiválasztott és jól képzett biztonsági emberei visszaélve a helyzettel, folyamatosan női bájak szemlézésére (is) használták a szkennert, kövér megjegyzésekkel felcímkézve a sovány bájakat vagy éppen fordítva.

Ugyanezen évben Pécs városát bekamerázták.

Honlaprészlet egy lentebb példaként szereplő vállalkozás online megjelenítéséből

Arról most ne nyissunk vitát, hogy van-e gazdasági-társadalmi válság Magyarországon vagy nincs. Finoman egyezzünk ki abban, hogy egyes ágazatokban a piacszűkülés jelei látszódnak, az állami és önkormányzati beruházások visszafogottá váltak, a lakosság egy jelentős része szenved az inflációtól, a betervezett uniós pénzek lokomotívja pedig nem érkezik a mindig arrébb és arrébb tolt optimizmus sínjein.
Nem csoda, hogy a vállalkozások visszafogott kiadásokban gondolkoznak.

Magad uram a konyhában

Nem mindig kell duguláselhárítót hívni, ha a lefolyó gyomorbántalmakhoz hasonló hangokat ad. Néha egy egyszerű gumiharanggal, azaz WC-pumpával is megoldhatók a készülő vagy még csak gyenge dugulások. A módszert otthon is alkalmazhatjuk, és ehhez aztán - mármint a gumiharang virtuóz forgatásához - aligha kell szakember.
Fontos azonban odafigyelni arra, hogy az éppen mosogató személy - a háziasszony, esetleg a háziúr, vagy az éttermi konyhalány, ne adj Isten e sorok olvasója - ne engedjen ételmaradékot, mosogatórongyot, mosogatószivacs darabokat a lefolyóba.
Ez a megelőzés tudományos megközelítéséből fakad.

Lehet-e képpel befolyásolni?

Naná, hogy lehet!
Márpedig ha lehet, akkor muszáj is - gondolhatták az online Pravda angol nyelvű kiadásának szerkesztői és egy ukrajnai hírhez egy "felkelő" katona képét mellékelték, macskával! (2014.08.16.)
Vajon lehet-e "vérszomjas lázadó", aki nyílt tekintettel - bár konok elszánással - néz a kamerába, s macskát visel a vállán?
Ugye, hogy nem?

Persze, aki szereti a kemény kiállást, az is megkapja a magáét, hiszen a háttérben a maszkos gerilla vállán már nem macska dorombol, hanem vállról indítható rakéta, régiesen fogalmazva páncélököl. (Hát ilyen a gerillamarketing?)
Márpedig a cikk éppen olyasmit akar közölni: ha a Nyugat nem nyugszik, a békés Putyin oda fog sújtani. Vagyis választhatunk: macska vagy páncélököl, béke Oroszországgal vagy visszacsapásként háború.

De hogy ebbe a szörnyűségbe miért kellett belekeverni a kép egyetlen szimpatikus szereplőjét, a macskát - azt talán a PR-eseken kívül csak Göbbels tudná megmondani.

Egy kis elmélet átverésünk hatásmechanizmusáról

A propagandában felhasznált képekkel számos módon befolyásolhatóak az emberek. Az alábbiakban felsorolunk néhányat:

1. Érzelmi hatás: A propagandaképek gyakran az érzelmekre hatnak. Az embereknek erős érzelmeket kelthetnek, mint például a félelem, a düh vagy az öröm. Az érzelmek hatására az emberek hajlamosak elfogadni az üzenetet, mert érzelmileg vonzóvá válik számukra.

2. Sztereotípiák megerősítése: A propagandaképek gyakran megerősítik az előítéleteket és sztereotípiákat. Az emberek hajlamosak általánosítani és egyszerűsíteni a dolgokat, és ha a propagandaképek ezt a tendenciát támogatják, azok hatással lehetnek az emberek gondolkodására.

3. Csoportidentitás erősítése: A propagandaképek olyan szimbólumokat és jelképeket használnak, amelyek összekapcsolják az embereket egy adott csoporttal vagy közösséggel. Az ilyen képek hatására az emberek megerősíthetik az identitásukat és elköteleződhetnek a csoportjuk iránt.

4. Hitelesség illúziója: A propagandaképek hitelességet sugallhatnak, még akkor is, ha azok nem feltétlenül tükrözik a valóságot. Az emberek hajlamosak elhinni a képeket, mert azok valósnak és megbízhatónak tűnnek.

5. Egyoldalúság: A propagandaképek gyakran csak egy oldalról mutatják be a problémát, és nem veszik figyelembe a másik oldal érveit vagy álláspontjait. Ez az egyoldalúság hatással lehet az emberek gondolkodására és véleményére.

6. Hangulat: A propagandaképek hatással lehetnek az emberek hangulatára, és befolyásolhatják azokat a döntéseket, amelyeket a hangulatuk hatása alatt hoznak meg.

Összességében tehát a propagandaképek erős hatással lehetnek az emberek gondolkodására és viselkedésére, és fontos, hogy kritikusan vizsgáljuk meg azokat, mielőtt elfogadnánk az üzenetüket.

***

Ajánlom még: 

• Kép és video
• Százéves marketing – háborúba megy a nagyapám

E-mailben jön a csoda

Kifejezettem gyarapodónak látom azokat a hirdetéseket és kéretlen megkereséseket, amelyek a munka nélkül megszerezhető jövedelem ígéretével bombáznak.

És most nem is arra a ma már túlhaladott módszerre gondolok, amelyet eképpen kaptunk kézhez, egy mesteri gépi fordítás közbeiktatásával, valahonnan a fekete kontinens mélyéről:

Én lenni Afrika, lenni bank igazgatni, sok many örökös, de letét kell 1.000 dollár. Küldeni gyorsan nekem, és kapni 1.000.000 dollár afrikai dúsgazdag nagybácsi, halála alkalmából, maga.