A kínai megfigyelési botrány - melynek során napvilágra került, hogy magyar közéleti személyiségeket is megfigyeltek, köztük például Orbán Viktor egyik lányát - nem ver nagy hullámokat se a magyar politikai közbeszédben, se a médiában.
A kormánypárti média viszonylagos csendje érthető. Az arany betűkkel írt keleti nyitás ethoszában aligha fest jól a magyar államapparátus, a politikai elit és családtagjainak megfigyelése a kiemelt kínai partner részéről.

De a teljes elit mutat a történéssel kapcsolatban némi bénultságot, a szokatlan információ feldolgozhatatlannak tűnik.
Nem véletlen, hogy a témáról például az Index ilyen címen írt: Az érintettek nem izgulják túl a kínai adatgyűjtési botrányt

Intő jel a magyar történelemből

Pedig egy olyan országban, ahol a kormányzó fiát a második világháború egy fontos fordulópontján elrabolták, azt feltételezhetnénk, hogy különös érzékenységgel rendelkezik az elit!
A Wikipédia a történelmi aktust így írja le:

"Édesapja, Horthy Miklós kormányzó kiugrási kísérletéről értesülve a német titkosszolgálat 1944. október 15-én kicsalta Miklóst a Budai várból, ahol az Otto Skorzeny vezette kommandó rövid tűzharc után elfogta, majd szőnyegbe csavarva elszállította (a német tervek ezt Mickey Mouse akciónak nevezték).
Horthy Miklóst a németek az ő életével zsarolták, aminek következtében a kormányzó akarata ellenére kénytelen volt a hatalmat átadni Szálasi Ferencnek."

Ez persze nem azt jelenti, hogy attól kellene tartanunk, hogy miniszterelnökünk lányát is a szőnyegben szállítás réme fenyegetné, hiszen a huszonegyedik században a politikai-gazdasági zsarolásnak más és többféle útja-módja létezik.
Évek óta tudjuk, hogy a cyber térben irgalmatlan csaták zajlanak. A nagyhatalmak hacker-seregek felett parancsnokolnak, s időnként bizonyítékok kerülnek elő, hogy valamelyik fél behatolt az ellenség nukleáris létesítményébe óriási kárt okozva vagy egyenesen manipulálta a túlparton lévő állam elnökválasztását.
Mindennek fényében is érthetetlen az a teszetuszaság, amit itthon tapasztalunk a kínai megfigyelési botrány kapcsán.

Persze a (keserű) tréfa is belefér

Facebook beszélgetés kapcsán Kóbor József biofizikus, az LMP színeiben pécsi önkormányzati képviselő ironikusan megjegyezte, úgy érzi magát, mint Bástya elvtárs, mivel nincs a neve az érintettek körében.

Jómagam Kóbor Józsefet "megnyugtattam": mivel közismerten egyik vezető személyisége a Paks2 beruházás és a Pécs mellé tervezett atomtemető ellenző táborának, biztosra veszem, hogy van róla cirill betűkkel írt fájl "valahol". Legfeljebb azt a titkot jobban őrzik, mint a kínaiak.

Az államok nem csak egymást, hanem saját polgáraikat is megfigyelik

Cristhoper Soghoian TED előadása, a beszédes Kormányzati megfigyelés – ez még csak a kezdet címmel sokat elárul, különösen az autoriter berendezkedésű országok hozzáállásáról. (Magyar felirat a "fogaskerék" alól előcsalogatható.)

Gondolom, ezzel kevésbé hatok nyugtatóan Kóbor úr számára.
Persze a megfigyelés űzhető teljesen legális eszközök bevetésével is.

Az erősen kormánybarát Nézőpont Csoport honlapján a Médianéző címszó mellett ezt olvashattuk már 2018-ban is:

“A Médianéző ... 2010-ben alakult, s ma már Magyarország egyik legnagyobb médiafigyelő cége. 2011 óta a Kormányzati Médiamonitor készítője, amely alapján immár több, mint 100 közintézmény médiaszemléit, -elemzéseit és kutatásait készíti.”

Lám-lám, olykor magyarok is ferde szemmel nézhetnek - ránk!