Munkában a kölcsönzött ázsiai munkaerő

Nehéz ma úgy fellapozni egy HR szaklapot, vagy kattintani néhányat egy szakportálon, hogy ne jöjjön azonnal szembe az ázsiai munkások kölcsönzése vagy közvetítése témák valamelyike.

A magyar munkaerőpiac és az ázsiai munkaerő évek, sőt évtizedek óta kerülgetik egymást

Az igazi egymásra találás úgy tűnik most következett be. Már a 60-as években érkeztek hozzánk vietnámi munkások, és a rendszerváltásig fennált országaink között ez a speciális kapcsolat. Aztán az ezredforduló után, ahogy megjelentek nálunk a nagy összeszerelő üzemek, kisebb létszámban, de elkezdtek újra érkezni hozzánk, nem csak Vietnamból, de más ázsiai országokból is.

Ez azonban még nem munkaerő kölcsönzés volt, és nem is beszélhettünk nagy létszámokról.

Az ázsiai munkások érkezése az utóbbi időben gyorsult fel

Ezt több körülmény is befolyásolta. Egyrészt a magyar kormány megteremtette a lehetőséget az ázsiai munkaerő kölcsönzés folyamatára. A minősített foglalkoztatói státusszal rendelkező munkaerő kölcsönző cégek élhetnek ezzel a lehetőséggel, illetve rajtuk keresztül minden magyar munkaadó.

Másrészt az ukrán munkaerőre már közel sem számíthatunk olyan mennyiségben, mint korábban. A számukra megnyíló Nyugat-európai letelepedés lehetősége sokukat továbbvisz tőlünk. Többen pedig hazautaztak, harcolni, majd újjáépíteni.

Win-win szituáció a munkaerőpiacon?

Úgy tűnik igen, de érdemes körbejárni, mit is értünk ázsiai munkaerő alatt, mely országokból zajlik toborzás, kölcsönzés. Ugyanis jócskán van különbség ázsiai és ázsiai munkavállaló között. Nézzük a négy legfontosabb munkaerőforrást.

Mongólia – a hatalmas kiterjedésű ország lakosainak száma igen szerény, 3 millió alatt van. Ebből kb. másfélmillió a munkaképes korúak száma, és értelemszerűen a többségre otthon is szükség van. Magyarán egy nagyon kicsi munkaerő piacról beszélünk, ahol a lehetőségek is korlátozottak.

Kazahsztán – szintén hatalmas ország, de csekély lakosságszámmal, és az európai elvárásokkal nem találkozó képzettségi szinttel. Egyszerű munkákra azonban kitűnően megfelelnek.

Fülöp-Szigetek – ez már jóval nagyobb piac, közel 110 milliós lakosságával, katolikus vallásával és az angol nyelv általános ismeretével vonzó munkaerőforrásnak számít. De figyelembe kell venni, hogy az ő munkavállalási engedélyük megszerzésének folyamata, a magas Fülöp-szigeteki illetékek és költségek miatt messze a legdrágább, komoly költség. Az ország belpolitikája nem túl stabil. Ahol elengedhetetlen az angol nyelv tudása, ott viszont csak ők jöhetnek számításba.

Vietnám – a legnépszerűbb munkaerőforrás, nem véletlenül. Lakosságuk száma meghaladja a 110 milliót, a külföldi munkavállalás pedig államilag támogatott folyamat. Képzettségük megfelel az európai elvárásoknak, így szakmunkákra is kiválóak. Munkabírásuk, precizitásuk miatt az egész világon kedvelt vendégmunkások. Az angol nyelv ismerete nem általános, de ügyes toborzással lehet találni angolosokat. Az engedélyezési eljárásuk költsége alacsony.

Mit nyerhetünk a vietnámi munkaerő alkalmazásával?

Megtörtént tehát az egymásra találás, és bízzunk benne, hogy az ázsiai munkaerő kölcsönzés, a nagy számú foglalkoztatás javítja a hazai termelékenységet, és megment jónéhány KKV-t a munkaerőhiány miatti végső bezárástól. Abban is reménykedhetünk, hogy a magasabb hatékonyság céges szinteken is béremelésekre, bővülésre ad majd lehetőséget, és sikerül talán hazacsábítani a külföldön dolgozó magyarokat. Mert ne felejtsük el, hogy minden nálunk dolgozó ázsiai, vietnámi munkásra jut egy a hazai munkaerőpiacot korábban elhagyó magyar. Hiszen őket kell pótolnunk.

Bogdanovits Péter
Aarenson Consulting
Érdeklődés esetén további részletek a honlapunkon: Ázsiai munkaerő kölcsönzés