A kínai vakcina és a motivációs konfliktus

kinai-vakcina.JPG

Kínai vakcinát a koronavírus ellen?

Előző gerillamarketing bejegyzésemet azzal kezdtem: kemény fába vágja a fejszéjét a NER vezetése, amikor a kínai vakcinát ajánlja a magyar lakosságnak.
Ezt azzal indokoltam, hogy hazánkban nagyon erős előítélet, cselekvést is befolyásoló negatív attitűd a jellemző a kínai termékekkel kapcsolatban.
A „kicsi, olcsó kínai = kici, occó kínai” terméket lekicsinylő értékítélet jellemzi.

A városainkban sikerrel megnyitott, úgynevezett kínai boltok vásárlóira aligha jellemző, hogy elektromos hajtású autóval, Gucci szerelésben érkezve egészítenék ki éppen ott társadalmi rangot jelentő termékekkel a ruhatárukat, ékszerkészletüket. (Jegyezzük meg, nem annyira az ízlés, hanem inkább a szükség toborozza ebbe az üzlet-típusba honfitársainkat).

Egy összeszerelő ország presztizse

A közszájon forgó megítélés szerint Kína egy összeszerelő ország, az ottani igénytelen, olcsó munkaerővel dolgoztat boldog-boldogtalan a fejlett világból.
Az most teljesen mindegy, hogy ez a kép megfelel-e az igazságnak, avagy nem felel meg neki, hiszen kevés szó esik a kínai tudományról és a technikai haladásról, alig beszél a magyar gazda, a robotoló munkás vagy a számítógépes munkába hátát görbítő adminisztratív munkaerő Kínáról, mint az űr meghódítása előtt álló atomhatalomról.
Hanem inkább – mint fentebb írtam –, a megbízhatatlan vacakok, az olcsó, mindennapi áruféleségek gyártójaként említi a hatalmas országot a jónép.

Eszi, nem eszi...

Jómagam biztosra vettem, a kínai vakcinát ha törik, ha szakad, Orbánék be fogják hozni az országba, mert a gazdaság mielőbbi talpra állítása megalapozhatja a 2022-es választás számukra élet-halál kérdésként kezelt sikerét, míg a késlekedés pont az ellenkező hatást váltaná ki.
Arra voltam és vagyok kíváncsi: a nehezen megfordítható, társadalmi méretű negatív attitűdöt miképpen fogják megkísérelni semlegesíteni. Az „oltakozás” elmaradásával kapcsolatos félelemkeltés, a beoltottsággal járó esetleges előnyök beígérésének milyen egyvelegével fog hozzá a NER a társadalom megdolgozásához.

Persze az események kapcsán sok mindenre gondol az ember: kelet és nyugat közötti páva-tánc; az EU bosszantása; gazdasági megfontolások – de mindez semmibe vész a választások tétje mellett.
Az emberi életek vonatkozásában persze felmerül a kormány felelőssége, hiszen a beoltottság emberéleteket ment – de a másik oldalon joggal említhető, hogy a futballrajongók mérkőzésekre engedése idején is jó lett volna látni ezt a humánummal telített, finnyás távolságtartást a vírusfertőzöttség veszélyétől.

És lám, az első lépések megtörténtek! A kínai vakcina – felrúgva a korábbi egészségügyi engedélyezési szabályokat – már napokon belül itt lesz és Orbán Viktor a rádió nyilvánosságában hitet tett a kínai termék mellett. Közölte: ő ebben a keleti vakcínában bízik, ezzel oltatja be magát.

Motivációs konfliktus

Ezzel a bejelentéssel máris egyfajta motivációs konfliktust teremtett sokakban. Egyfelől ott az előítélet, a negatív beállítódás a kínai termékekkel, így a vakcinával szemben, de ezzel ellentétben ott áll a követett, karizmatikus vezér példamutatása.

Bauer András-Berács József MARKETING c. könyvében, a Fogyasztói magatartás fejezetben írja:

„A motívumok tehát mintegy magatartásunkat bizonyos viselkedési formák felé „taszítják”

Így most egy bizonyos számú emberben motivációs konfliktus keletkezik, ami kiindulópontja lehet a negatív beállítódás átbillentéséhez pozitív irányba. Némi cinizmussal azt mondhatnám, a motivációs konfliktus feloldása érdekében meglepően sokan fogják szeretni a jövőben a kínai vízvezeték-szerelési, villamossági alkatrészeket és pulóvereket, utóbbiakat pláne így télvíz idején.

Nem cinikusan viszont hadd hivatkozzam inkább Csepeli György Szociálpszichológia c. könyve Attitüdváltozás fejezetének Az egyensúly elve részére, ahol egyebek mellett ezt olvashatjuk:

„ … a kiegyensúlyozatlan állapotok kényelmetlen és kellemetlen lelki élményt jelentve, egyensúlyi állapotokká való változásra hajlamosak.”

Megjegyzem, aligha hiszem, hogy Orbán családja vagy a 133 bátor ember (a Fidesz-KDNP parlamenti képviselői) önmagának és szeretteinek mind-mind a kínai vakcina beadatását követelné - ám ha ez mégis így lesz, akkor saját magam is rosszindalú megjegyzésként értékelem majd eme mondatomat.

Ám kíváncsiságom továbbra is fennáll: vajon milyen lépésekben igyekszik rábírni az Orbán-rezsim a magyar társadalmat az ötmillió adag kínai vakcina szeretetére és bőre alá engedésére.

***

A témában ajánlom még: