Vakcina elutasítottság: „kici, occó” kínai?
Kemény fába vágja a fejszét a magyar kormányzat, amikor a kínai vakcínát igyekszik mentő orvosi termékként felvezetni a magyar közvélemény színe elé.
Az alábbiakban nem a kínai vakcína, a Sinopharm covid-oltóanyag minőségét, hatékonyságát vizsgálom – ez az egészségügyi szakemberek dolga -, hanem az előítéletek, az attitűdök oldaláról pillantok a magyarországi fejleményekre.
Az ütköző tények:
- a magyar lakosság mindössze 1%-a oltatná be magát a COVID-19 koronavírus ellen kínai vakcinával;
- a kormányzat 1,7 millió embert kíván Kínából származó oltóanyaggal beoltatni.
Előítéletek, attitűdök
Egy-egy termék, brand neve előtt a származási ország, mint jelző - akár akarjuk, akár nem akarjuk - általában jelez számunkra egyfajta minőséget.
A francia pezsgő, a kubai szivar, a svájci óra, a svéd acél, a német autó – hogy csak néhány példát említsek, előítéletként befolyásol minket, akár személyes tapasztalat nélkül is.
Egyes országok tudatosan tovább is építik az ilyen termék imázsát.
Példa, amely tüzes, mint az argentín tangó
Gerillamarketing blogban kézenfekvő példa erre az argentín származású, asztmával küzködő Che Guevara szivarozásának felemlítése, aki a kubai forradalom vezetői által elhatározott, a kubai szivar nimbuszát erősítő tevékenységként fújta a világhírű füstöt.
Vannak akik hazaszeretetből és élvezetből szívják
Mint tudjuk, Fidel is nagy szivarozó volt, terv is született arra a szomszédos partokon, hogy szivarba rejtett méreggel juttassák el őt az örök dohányföldekre.
De példának okáért orosz termékekkel kapcsolatban is él a köztudatban értékítélet. Egyszerű, robosztus, de elnyűhetetlen, mint a T-34-es tank. Ám a személyes tapasztalat a Zaporozsec autó megbízhatósága vagy a Szaratov hűtőszekrény, esetleg a Rakéta porszívó hangjai nem feltétlenül támasztották alá az eredeti hozzáállást.
Kici, occó kínai
A Wikipédia a szociális attitűd meghatározásában egy ilyen mondatra helyezi a hangsúlyt:
„Értékelő viszonyulás, értékelő beállítódás, amely szervezi, szabályozza a szociális valóság jelenségeinek megismerését, a rájuk irányuló viselkedést, mintegy irányt ad azoknak.”
Tudnunk érdemes, hogy nincs a földön olyan szociálpszichológus, aki az attitűdök megváltoztatását könnyű feladatnak tekintené.
Márpedig a kínai termékekkel kapcsolatban nagyon sok összetevő összjátéka határozza meg Magyarországon „a rájuk irányuló viselkedést”.
A kínai alkatrészek, termékek lebecsült, silány minősítést kaptak, a népnyelv a „kici, occó kínai”, selypítve kiejtett értékítéletet hintette el.
Az öröklött előítéletet a személyes tapasztalat és a Kínával kapcsolatos elítélő hírek a rögzült negatív attitűd szintjére emelték.
Az ujgurokkal szembeni bánásmód, a lakosság hihetetlen szintű megfigyelése, a környezetvédelem másodlagos kezelése mellé a saját politikusaink viselkedése is ráépül a Kína-ellenes attitűdre.
Gondoljunk csak vissza például Csurka István elhíresült gondolatára, amit a kínai emberrel szemben hangoztatott: hiába hunyorogsz cigány, felismerlek!
És mindehhez hozzájönnek a friss hírek: a kínai vakcina gyártó vezetői ismeretlen okból lemondtak, nálunk, a miniszterelnök szavai szerint a 60 év felettieknek szánt vakcínát sehol sem adták be az 59 éves korosztály felettieknek – de ez már nem az előítéletek, nem az attitűdök világa...
***
Elolvasásra ajánlom a témában:
A villanyszerelő Csurkát idézte
