A koronavírus nyomában: munkaerő hiányból munkanélküliség
Mottó:
„Munkám során azt tapasztalom, hogy az újonnan épülő lakások és házak jó, ha 10%-os arányban felelnek meg a minimális szakmai követelményeknek...
Nem egy esetben már akkor csőtörés bemérésre kérnek segítséget tőlem, – mikor még át sem adták az épületet, vagy éppen a költözködő tulajdonossal kerülgetjük egymást.
A szakember hiány jelenleg már olyan méreteket öltött, hogy aki már megkülönbözteti a jobb kezét a bal kezétől, – az már szerelőnek minősül.” - írja szakmai blogjában egy műszeres csőtörés beméréssel foglalkozó mesterember.
- A koronavírus járvány nyomán milyen változások mutatkoznak? Hazatért-e külföldről a tapasztalatokkal megerősödött munkaerő? Ha igen hasznosul-e a többlet tudásuk? - kérdem Bogdanovits Pétertől, az Aarenson Consulting fejvadász cég ügyvezetőjétől.
- A jelenlegi helyzetben nagyon óvatosan prognosztizálunk, mert még mindig nincsenek fix kapaszkodópontjai sem a cégeknek, sem a munkavállalóknak - kapom a feleletet.
Durván másfél hónapja tart a leállás, de még mindig csak fürkésszük, hogy mi is lesz a gazdasággal, az életünkkel. Még mindig nem tudjuk mit hoz a következő hét, hónap, folyamatos változásban van a jövőképünk.
Ugyanakkor az első tanulságok már látszanak. Vannak szűk szegmensek, amelyek nem álltak le – ilyenek a már a kivitelezés alatt álló építőipari projektek is. Vannak területek, ahol rövid tanácstalanság után, elsősorban technológia átállás után már megindult egy újfajta élet (rendezvényszervezés, oktatás), és vannak szakmák, amelyek kilőttek, elsősorban az IoT (Internet of Things) szektorban. De ezek mindegyike vékonyka szeletei a gazdaságnak, a nagy többség még kivár, és bízik benne, hogy pár héten belül megindulhat egy óvatos újrakezdés.
Egyelőre nem látjuk nagy mennyiségben megjelenni a hazai piacon az eddig külföldön élő, dolgozó szakembereket sem. Amennyiben egyáltalán hazajöttek, azt várják, mikor tudnak visszatérni. Sem közép, sem hosszútávon nem számolunk visszarendeződéssel, hiszen az elvándorlás kiváltó okai nem változtak.
- Az elbocsátások azt jelzik, munkaerő felesleget termelt a koronavírus járvány. Azt gondolhatnánk, hogy most igazán nehéz helyzetbe kerülhettek a munkaerő közvetítők, hiszen volna kiket közvetíteni, de nem biztos, hogy van hová.
- A HR szakma szemérmes, amikor a veszteségei kerülnek szóba. Pedig a munkaerő-közvetítés területén is komoly visszaesés következett be, nagyon rövid időn belül.
Az Aarenson megrendelés állománya egyik hétről a másikra 60%-kal esett vissza. A nyitott pozícióink nagy részét lemondták a megrendelőink, mert első válságkezelő lépésként hirtelen létszámstopot vezettek be. Ez igaz volt olyan esetekben is, amikor a nagyon alapos toborzás-kiválasztás után már megvoltak a kiválasztott új munkatársak, és csak néhány napjuk volt a belépésig.
Ugyanakkor mi 15 éve vagyunk a piacon, sikeresen megoldottuk a 2008-as válságot, az azt követő csigalassúságú gazdasági újra indulást, és az elmúlt pár év munkaerő hiányos konjunktúráját is. Tudjuk, hogy a fejvadászat, munkaerő-közvetítés is olyan szolgáltatási terület, ahol gyors reagálással túlélhetővé tehető a helyzet. Erőforrásainkat áthelyeztük azokra a szakmákra, amelyek továbbra is keresettek, és nagyon aktívan nyitottunk a most fellendülő ágazatokra.
Azt is el kell mondanunk, hogy az elbocsájtások elsősorban azokat a szakmákat érintik, amelyek eddig sem küzdöttek szakemberhiánnyal. Tehát jelen esetben még azt sem mondhatjuk, hogy minden rosszban van valami jó.
***
Témába vág:
A munkavállalók hatvan százaléka váltana
A stratégiai marketing lenyomata egy munkaerő közvetítő oldalán