Akar Ön munkaerőnek egy magyart?
Az Aarenson Consulting szegmentált választéka a munkaerő közvetítésben
„Az egy főre eső Nobel-díjasok száma Magyarországon a legmagasabb - akar Ön munkaerőnek egy magyart?”
Jegyzeteimben lapozgatok, s látom, 2010 legszellemesebb, legattraktívabb, marketing szempontból a legütősebb mondatának ezt, az angol piacon olvasható, magyar munkaerő közvetítő portál bájtjain található szöveget választottam.
Az akkori mondat gyökeréhez, az Aarenson Consulting fejvadász céghez, annak ügyvezetőjéhez, Bogdanovits Péterhez hajt ma a kíváncsiság:
- Vajon van-e még érdeklődés a brit piacon, sőt tágabban, Nyugat-Európában hazánkfiai, a Nobel-díjasok honfitársai iránt?
- Igen van, de hozzátartozik a képhez, hogy olyan állásokra keresik a magyarokat, amelyeknek nagyon kevés köze van a Nobel-díjasok szellemi örökségéhez - kapom a feleletet. Majd az ügyvezető úr így folytatja:
- A munkaerőpiaci igény megközelítéséből inkább tekintenek ránk ősi erdőgazdálkodó nemzetként, azon belül is favágókként. Ugyanis 10 megkeresésből 9 biztosan az építőipari szegmensből érkezik, és sajnos nem a mérnökeinket keresik, hanem a szakmunkásainkat, pontosan meghatározott részfeladatok gyors és olcsó elvégzésére.
El kell mondanunk, hogy jó pár éve az ilyen megkereséseket már elutasítjuk, ahogyan nemet mondunk az egészségügy és az oktatási rendszer felől érkező igényekre is. Nem veszünk részt ugyanis az egyébként is lefosztott hazai ágazatok további ritkításában, nem tartjuk etikusnak.
Ezért inkább beszélnék arról az egy megkeresésről a tízből, ahol valóban képzett, elsősorban pénzügyi vagy gazdasági management pozícióra keresnek magyar szakembert. Mert szerencsére ilyen is van, és ezekben a fejvadászatokban szívesen veszünk részt, sikerrel.
Azt tapasztaljuk, hogy nemzetközi cégek, és gyakran cégóriásokról van szó, a kelet-európai, balkáni térség irányítására előszeretettel keresnek magyar szakembert. Ezekben az esetekben hidat képezünk a nyugat-európai cégirányítás és a keleti térség között. Ezek örömteli toborzások és rendszeresen elkápráztatjuk az anyavállalat vezetőit a magyar managerek felkészültségével, munkaszeretetével.
Beszédes kép az Aarenson honlapjáról
Nagyon friss élményünk, amikor egy svájci irányítású, nemzetközi szinten több százezer főt foglalkoztató vállalat számára kerestünk kelet-Európa öt országát összefogó új vezetőt. Három szakembert mutattunk be a hosszadalmas fejvadászat végeztével. A bemutatások után azt a választ kaptuk, hogy nagyon nagy a baj! Megijedtünk. Nem jól végeztük a munkánkat? Ellenkezőleg! Egyszerűen nem tudnak választani a 3 magyar szakember közül, annyira remek mindegyik. A cégvezetés nagyon régen nem állt ekkora dilemma előtt, emelkedő hangerőben zajlik a vita, ki legyen a kiválasztott szakember.
- A válság megtizedelte a magyar fejvadász cégeket. Miért, milyen módszerek alkalmazásával maradtak talpon azok a cégek – mint az Aarenson Consulting is - amelyek még ma is az élvonalban dolgoznak?
Mi azt az utat választottuk, hogy elmentünk a szenioritás irányába. Magunkhoz csábítottuk azokat a fejvadászokat, akik több évtizede vannak a pályán és kisujjukban a munkaerő közvetítés minden szakmai tudása. Ennek köszönhetően gyorsan, rutinosan reagálunk a megkeresésekre.
Gyakran kapjuk azt a visszajelzést, hogy jóval hamarabb értjük meg a feladatot, a betöltendő pozíció részleteit, hamarabb érzünk rá, kit is kell keresnünk, mint a konkurenseink. Én ilyenkor magamban mindig mosolygok: hát persze, hisz a kollégáink 15-20 éve ezt csinálják!
Átalakítottuk a munkarendünket is, nem ragaszkodunk munkaidőhöz, feladataink vannak, amit változó identitással kell végeznünk. Elképzelhető, hogy kedden délután alig vagyunk az irodában. Viszont mi vagyunk az a fejvadász cég, akik szombaton és vasárnap is válaszolunk a megbízóink kérdésére. El kell, hogy mondjam, ezt egy elfoglalt cégvezető, akinek tételesen mondjuk a vasárnap délelőttje szabad arra, hogy elküldje felénk az e-mailjét, nagyon nagyra értékeli, és azonnal érzi, mi máshogyan dolgozunk.
- Az Aarenson honlapján visszatérő elem annak feltételezése, hogy a munkaerő komolyabb kihívást keres. Nekem olykor az a benyomásom, hogy nem annyira kihívást, mint inkább több pénzt akarna keresni a leendő munkavállaló. Napjainkban mik a legfőbb motivációk?
- Kétségtelen, hogy az első számú motiváló erő a váltásra a bér, azon belül is a fizetés konstrukciója. De ma már nem vezet toronymagasan ez az igény. A képzettebb pozíciókban legalább ilyen fontos szempont a vállalati szemlélet, a reputáció lehetősége, és az a munkaerő közeg, ahova megérkezik az új munkatárs.
Az a munkaerő, aki elgondolkozik a váltáson, alaposan körbejárja a leendő céget, szinte ő interjúztatja a munkaadót. Ezt a változást lekövetni szintén szakmai kihívás a számunkra, ugyanis ezeket az információkat első körben tőlünk várják a jelöltjeink. Így egy-egy fajsúlyosabb megbízásnál mindig alapos környezettanulmányt folytatunk a megrendelőnél, mielőtt megkezdődne a munkaerő toborzás részünkről.
***
A link segítségével tájékozódhat Ön is a részletekről: Munkaerő közvetítés
Érdekes írások a munkaerő közvetítés témájában:
