Mindset Pszicho Kávéház

Néhány órával ezelőtt Gyűlöletbeszéd, vágy és hatalom címmel dr. Erős Ferenc szociálpszichológus vitaindító előadását hallgathattam meg Pécsett, a Reggeli nevű vendéglátóipari helyiségben.
Meglehetősen régen szigorlatoztam pszichológiából, így kicsit szorongva ültem az inkább fiatal, mint középkorú, de semmiképpen nem idős, nagyjából 50 fős hallgatóság tagjai közé, online vásárolt 1500 forintos jegyemmel.
A Mindset-et – a Facebook névjegy alapján mutatom – eképpen definiálják:
„A pszichológia tudományának egy innovatív platformja. Szaklap, havonta megrendezésre kerülő Pszicho-Kávéház: szakmaiság, közérthetőség és felelősség.”

Az előadás valóban közérthetően foglalta egybe a címben ígért fogalmakat, ajtókat nyitott a szociológia, a pszichológia tudománya felől a történelemre és amit külön díjaztam, napjaink politikai tudományára és jelenségeire is. (Sőt a későbbiekben egy hozzászóló az orvostudománnyal is egybe kapcsolta a témát – az agy gyógyszeres stimulálása okán.)
Mivel az előadó melletti kerekasztalnál állandó tagként média kutató is helyet foglalt, reménykedtem, hogy errefelé is lesz a későbbiekben egy tág kijárat – de erre vagy szándék nem volt, vagy nem maradt idő.

Az előadásban hangsúlyos helyet kapott az a részterület, amellyel tulajdonképpen engem is becsalogattak pszichológusok, pszichiáterek, szociálpszichológusok és érdeklődők közé:

A „menekültválság” és azzal kapcsolatos politikai kampányok mesterségesen kreálnak a meglévő vágyakban, hisztériákban, félelmekben „lehorgonyzott” előítéleteket, és ennek egyik eszköze a gyűlöletbeszéd mint hatalmi retorika. A gyűlöletbeszéd nem csak kifejezi, hanem létre is hozza az előítéleteket.

Természetesen napjaink migránsozása, sorosozása állt elő élő példának és a jelenlévők közül senki sem akadt, aki a kormányzat, vagy pontosabban annak gűlöletkampánya mellé állt volna. A hozzászólók is mindannyian ennek a most folyó kampánynak a káros hatásaira kérdeztek rá, illetve azt elemezték.

Kis kitérő
Néhány hete történészek, levéltárosok és érdeklődők pécsi előadásán majd az azt követő vitán vettem részt – erről blog bejegyzésben szintén beszámoltam ( > Mesekönyv-e a Pécs Lexikon) – ahol hasonló megfigyelést tehettem: az a csoport sem lelkesedett minden ízében a mai hatalom arculatáért.
Az egyik ottani hozzászóló kifejtette, hogy az 1940-es években nem úgy volt, mint most, akkor nem lehetett a hatalomnak ellentmondani. Erre spontán, őszinte kacagásba tört ki a terem, amelynek hatására emberünk tréfára fogta a dolgot és mosolyogva lökött néhány szót közénk, miszerint az előző mondatának törlését kéri a „jegyzőkönyvből”.

A jó előadás olyan, hogy gondolatokat ébreszt, utána olvasást generál, miképpen én is utána néztem, jól emlékszem-e, hogy a Csepeli-Murányi-Prazsák kutató trió 2011-es könyve, az Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon tulajdonképpen előre vetítette, hogy mire építhet a Fidesz, ha a hatalmának megőrzése érdekében, levetkőzve az államférfiakhoz méltó felelősséget, negatívumokra akarja építeni majdani kampányait.
Ezt olvasom a könyvet fellapozva:

„A közép-kelet-európai nemzetek esetében az „állampolgár” tartalmát felülírja a „származás” és az „anyanyelv”, melyek együttesen egy inkább kizáró, semmint befogadó jellegű nemzetfelfogásnak felelnek meg."

Számos kutatás igazolja, hogy a magyarok – sőt ez is közép-kelet-európai jelenség – autokratikus felépítésű társadalmat sem utasítanak el, mivel hatékonyabb társadalom irányítást remélnek attól, szemben a demokráciával.

De visszatérve az előadásra és az állami gyűlöletbeszédre: dr. Erős Ferenc megállapítása szerint ez a migránsozó, sorosozó gyűlöletbeszéd szinte ellenállás nélkül, mint kés a vajban, úgy hatol a társadalmunkba!