Nagytekintetű Polgármesteri Hivatal, 1944

pecsi-levelek-1944-bol.jpgA holokauszt nemzetközi emléknapjára

Csak egy levél

Petris Brúnó szkv. századosként 1944 júniusában katonai szolgálatot teljesített, ami már önmagában véve is éppen elég kellemetlenséget jelentett a számára.
Ám a baj sohasem jár egyedül.
Petris Brunó civilben műkereskedőként tevékenykedett és ahogyan az már az akkori időkben is szokásos volt, némely áruját részletre értékesítette.
Bizonyos Lusztig Benőnek, aki szintén pécsi lakos volt és az Irgalmasok u. 14 szám alatt lakott, 1944 februárjában adott el egy gyönyörű Rétfalvy képet, tulajdonjog fenntartásával részletre.


Petris Brúnó úr egyszer csak váratlanul azt tapasztalta, hogy a vásárló nem fizeti a részleteket!
Mi sem természetesebb, mint hogy - a hadi események közepette - felszólító levélben emlékeztette a hanyag vásárlót tartozásának fennállására. Nem kis összegről, 150 P elmaradásáról volt szó.
És ekkor nem várt esemény történt!

A mindig megbízható magyar posta azzal a felbélyegezéssel küldte vissza a felszólító levelet, hogy gettóba nem kézbesíthető!

Aztabüdöshétszentségét – gondolta ekkor Petris Brúnó műkereskedő, hát ez a vásárló akkor bizony zsidó.

Még egy levél, amiben minden benne van

De Petris Brúnó hófehér bőrű, kifogástalan vallású műkereskedő nem adta fel a reményt, s levelet írt a nagytekintetű polgármesteri hivatalnak.
Ebben azt kérelmezte, hogy egyfelől a felszólító levelét szíveskedjenek a gettóba továbbítani, másfelől pedig a zsidó személy lakásában, további intézkedésig, a szóban forgó festményt a részére zárolják!
És most szó szerint idézem a levélből Petris Brúnó hófehér bőrű, kifogástalan vallású állampolgár társunk indoklását:

“Én, mint keresztény kereskedő nem szenvedhetek anyagi hátrányt a gettóba vonulás miatt.”

Tanulságos sor, finom stílbe ágyazottan jelenik meg a zsidók gettóba kényszerítésének könyörtelen ténye.
Levelét pedig így zárta: hazafias tisztelettel, Petris Brúnó, műkereskedő, szkv. százados.
***
Az eredeti levél – sok-sok másikkal együtt – a Hábel János szerkesztette Pécsi levelek 1944-ből című könyvben található.
A témához kapcsolódó bejegyzéseim: