Le vagytok ti írva

Öt évvel ezelőtt Sas István, a Reklám és pszichológia c. könyvében az ötvenen felüli korosztályról megállapítja:

“Ezt a korosztályt Magyarországon mintha teljesen leírták volna. A kifejezetten nekik hirdetett termékcsoportok száma alig két tucatra tehető, de ezt a helyzetet még súlyosbítja, hogy az azonosulásra felkínált szerepek is kiábrándítóak.”

Aki e téren pozitív változást vél felfedezni, azt igen ügyes embernek kell tartanunk, ugyanis a lehetetlennel birkózna meg.
Gondoljunk csak bele, milyen reklámokat láthatunk napjainkban a televízióban!

Baj van a vizelettel

A vizelet visszatartás problémája idősebb nőkre és férfiakra kihegyezve egyaránt megjelenik a képernyőkön. Prosztata gondoktól űzött férfiak rohannak a képernyő egyik végéből a másikba.

A prosztata gyógyszerért kiált

Számos gyógyszer kínálja magát a lábgomba ellen is (igaz, ebben a szegmensben bütyökmentes, fiatal lábak is fel-feltünedeznek.)
A hajhullás ellenszere hol folyékony, hol tablettás formában villódzik a szemünk előtt.
A protézis-ragasztók fénykorúkat élik, ezek segítségével a nénik és a bácsik hófehér műfogsora elharaphatja még a vasat is.
A szemüveg készítő és optikus szakma is kitesz magáért, az életkorhoz igazítva az árkedvezményeket.

Élhet vele, aki megéli

Előbb-utóbb meghalunk - na, de addig?

A hajdani rádiós műsorvezető a rosszul sikerült protéziséből lövi ránk reklám szavait, amely ugyan életbiztosításként említődik, de tartalma szerint a temetésre vonatkozó öngondoskodás himnusza.
Hol van az életöröm elixírje?
Nekem egyetlen olyan reklám se jut eszembe, - talán mert nincs is ilyen 2017-ben - amely ne valamilyen egészségügyi problémára adna tanácsot, hanem az életörömről, az idős kor szépségéről, a hasznos időtöltésről beszélne. Ne adj Isten, akár az erotikáról. (Egészséges erotika a reklámban).
Az idős korról az a benyomásunk születik, hogy kihullik a haj, reped a csont, gond lesz a WC-re járással, nem látunk és nem hallunk majd rendesen, tehát időszerű lesz mielőbb gyűjtenünk a temetésünkre, a sírhelyre és a koporsóra.

Léteztek ti egyáltalán?

Jászberényi József: Az öregek nem is léteznek? c. 2008-as tanulmányában azt mutatta ki, hogy az idős korosztály egyértelműen pozitív szerepben a reklámoknak csupán 19,3%-ban fordult elő. Meg lennék lepve, ha ez ma nem kevesebb, hanem több lenne.
Persze az okokra is érdemes rávilágítanunk. Hadd idézzem Bernard Goldberg MÉDIA-HAZUGSÁGOK c. könyvéből a „megoldást”:

“Ha valaki kitalálná, hogy az eszkimó műsorok nagyobb nézettséget érnek el és több reklámbevételhez vezetnek,… akkor a Vészhelyzet Alaszkában játszódna!”