GERILLAMARKETING show

Légy magad gerilla! - írom egy helyütt, de eltűnődtem: a gondolkozásmód, amit a gerillamarketing megkíván, vajon később mennyi kárt okoz?
Például a blogírónak, akinek az esze már csak a "partizánharcokban" megszokott módon jár, tehát kvázi fordítva, mint ahogy a "normális tábornokoké"! :-)

Mert mondjuk tíz vagy még inkább húsz év múlva, amikor már a gyatra emlékezetből kikopik a jelen, hogy estelente mást sem hallunk a tv-ben, mást sem olvasunk a lapokban csak azt: Gyurcsány takarodj! - szóval amikor ez már kikopik a köztudatból és előveszi valaki a blogom, s már eszébe sem jut, hogy csakazértisből, hetykeségből és abból a tudatból eredőn, hogy erre a szövegre - ÉLJEN GYURCSÁNY FERENC! - azért mindenki felkapja a fejét (v.ö. gerillamarketinges gondolkozásmód), szóval mindenélkül csak annyit lát majd az elemző pasas:

- Akkor Gy. F. volt a miniszterelnök, ez a blogger, ez a tahó seggnyaló meg leírta, hogy éljen Gy. F. ! A fungáló miniszterelnöknek, a hatalom vitathatatlan birtokosának odanyalt! Na, szépen vagyunk!

Hát ennyit a gerillamarketing veszélyeiről mára, kedves barátaim! :-)

***

A gerillamarketing eljárásmódjairól:

> Ókori gerillamarketing

A linkfelhőt elfújta a szél

Vége, ennyi volt, a linkfelhő ideje lejárt!
Ma, 27-én már hiába szaladna link, hogy tovafújja, még előrébb, már késő, mint egy csók a szerelem után!

Egy hónappal ezelőtt, itt mondtam el, hogy három havi tétlenség után kicsit ráfújtam egy linkfelhőre, lássuk, szaladni képes-e - a mezőny után.

Tudott!

Tehát ennyi volt, ne sírassuk, pihenjünk valamennyit!

Különös hatása is van az ilyesfajta versenyeknek. Kisérlet, kockázat, próba, erőfeszítés - másfelől, a csúnyábbik feléről pedig - voluntarizmus, kíméletlen törtetés és erőfitogtatás.

Az Első Magyar Honlapoptimalizáló Verseny befejezése előtt indítani el ezt, a másodikat, meglehetősen bizarr gondolkodásra vallott - a legfinomabb megfogalmazásban is sportszerűtlennek könyvelhettük el! Kapzsinak és arra nevelőnek.
Mások játékába belepiszkítónak!

Mindezzel együtt: tisztelet illeti - no, nem a kiírókat - hanem a versenyzőket, akik végiggürizték az elmúlt hónapokat!Előttük tisztelettel kalapot emelek - és további sok sikert!

Részemről ennyi...

Honlap optimalizálás

Az immár fél éve futó - ELSŐ MAGYAR HONLAP-OPTIMALIZÁLÁSI VERSENY - a végéhez közeleg!
( PILLANGÓSZÍV versenyoldalam pillanatnyilag első, PILLANGÓSZÍV BLOG-om pedig a második táblán ficereg.)

De mi is az a honlap-optimalizálás? Röviden, egy példán keresztül: tegyük föl, valaki mezőgazdasági gépalkatrészeket kíván árusítani! Rádöbben, hogy aligha tarthatja fenn üzletét, ha csak a szomszéd utca mezőgazdászai keresik föl.

Mit kéne tennie? A prospektus az egész országban szórva drága lesz, az óriásplakát sem lesz igazán jó, kiváltképp nem Budapest belvárosában, ahová még a traktor se jár, merthogy táblailag tiltva van neki :-)

Nos, ekkor árusunk rádöbben: Internet!

Mert kell egy honlap!

Általában ekkor néhány tíz- vagy százererért "csináltat" egy helyre flash-honlapot, az egész családnak tetszeni fog, minden mozog rajta, MTZ-k rohannak körbe-körbe benne, virtuális eladólány libbenti majd a szoknyát a hosszú combjairól, és minden ilyesmi! Fél év múlva döbben majd rá: mindez kidobott pénz volt - mert senki sem talál rá, egy ismerős is beütötte a "gugliba" - de az is csak semmit talált!

És akkor kedvenc árusunk rájön, mi is az a honlap-optimalizálás: ha a Google keresője alatt az ő üzlete állna élen - hát őt találnák meg a potenciális vásárlók legelőbb!

S ha ez tényleg működik - akkor az jó!
(Egyébként élesben is kipróbálható a dolog, a példában szereplő "mezőgazdasági gépalkatrész" kifejezésre a Google élén, tényleg egy cég egy honlapját keresőoptimalizáló cég, az AGRIX jön elő.)

Na, de akkor pillangószív ügyben ki lesz itt a vásárló? Van-e fizetőképes kereslet a hernyó-utód dobbanó testrészére? Természetesen a verseny nem a pillangószívről, hanem a szakmai hozzáértésről szól. Fél év nagy idő - tehát mondhatom: nagy idők tanúja és játékosa vagyok :-)

Még pár nap és hál' Isten véget ér! Ugye, kedves barátaim, szorítotok?

***

Ajánlom a témában: 

Pillangószív verseny: sikeresen rajtoltam!

(Emlék odaátról - karácsonyra Myrtille és KapitanyG tiszteletére!)

Ezt a képet 3-4 évvel ezelőtt készítettem, s most hadd ne a hibáiról írjak egy bővérű értekezést, pedig lehetne, hanem hát hadd gondolkozzam kicsit azon, ami "rajta van", csak úgy önmagától.

A kép nem "nyers", Corel Photopaint-ben kicsit "rádolgoztam" egy időtlennek tűnő mázt - erről sem akarnék most mondani semmit.

Hanem a "tartalmáról" inkább.

Nos, az előtérben a Zsolnay üzlet táblája a dicső múlt hírnöke volna, mintha azokról az időkről üzenne nekünk valamit, amikor a város benyomult az iparosodás révén az európai gazdasági élet vérkeringésébe. (Azzal most ne törődjünk, hogy a hagyományos ipar meg a bányászat mivé lett, arról a kép aligha beszél itt.)

A kép közepén, a modern szobor, a "hüvelyk-vég" sem számíthat tőlem most elemzésre, szempontunkból a lényeg: a pécsi Jókai téren több modern, friss alkotás áll, ez az egyik, (amely egyébként kedvemre való, miért is ne volna az).

Ha haladunk tovább, felfelé kicsinyt, egy kínai üzlet cégérére találunk, egy történelmi város kellős közepén, s ettől persze annyira elment a kedvem a kép készítésének idején, hogy azt a cinikus címet adtam a fotónak: Kultúrák találkozása!

A minap, Myrtille-nek tett ígéretemet teljesítendő, újfent pécsi galambokra vadásztam, hadd lelje benne kedvét a bloggertárs, amikor láttam, hogy már nem a kínai bolt leledzik a háttérben!
Fel is rikkantottam volna örömömben, valami olyasmit, hogy megjött az ész, beköszöntött a kultúra leendő fővárosába, miként most az ősz is beköltözik szépen, de ennek a gondolati vonulatnak sem adnék most hangot!

Egyfelől azért nem, mert INDIAI üzlet váltotta a kínait, (meg is mutatnám, csak telefonnal az esti fényt nem tudtam képileg normálisan visszaadni), és ez a változás az én felfogásom szerint értékelhetetlen.

Másfelől meg minek is szednék össze magamnak újból anti-híveket!? :-)

Ha most még azzal is megvádol valaki, hogy nyilván globalizáció ellenes indíttatású a képem, akkor nem teszek én ide föl soha többé fotót, még Myrtille kedvéért sem, pedig az azért már cudarul nagy dolog volna, kifejezett képtelenség! :-)

Kirángatnak a karácsonyfa alól

Már mindenki befejezte a munkát, csak én loholok, hogy a vegyszerek leeresztése előtt még előhívják a proof-osok a filmet, amelyről a nyomda a nyomólemezt készíti el, mert az ügyfelem az utolsó pillanatban...

Ugye ismerős!

Most azok jönnek, azok kopogtatnak majd, akik az utolsó pillanat utánra is hagytak valamit. Kirángatnak majd a karácsonyfa alól, hogy csak most az egyszer, ezt a prospektust, azt a hanganyagot, ezen a honlapon valamit... mert az életük függ tőle...

És az én életem? Az én karácsonyom? Az nem számít?