Mottó:
„... konkurenseinek ledöntött szobrait, képeit Néró római császár a latrinába dobatta.”
Papp Júlia - Az európai képrombolások történetébõl

Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, ahol menekült magyarok is éltek – akik hol az életükért, hol jobb sorsért menekültek az üveghegyen túlra. Sőt még most is ott élnek – s ezt onnan is tudom, hogy a minap elektronikus levelet kaptam egyikőjüktől George Deak aláírással.
A levél írója azt ütötte klaviatúrájába, hogy olvasta a pécsi Esztergár-kultuszról írt némely cikkemet, s őt, a holokausztot túlélő szülők gyermekét, megfogták a soraim. Jelezte, hogy informatikus végzettsége mellett (computer science fokozattal rendelkezik) történelmi tanulmányokat is folytatott a Columbia Egyetemen, s így két okból is érdekli, hogyan és miként alakult ki Pécsett, a családja egykori lakóhelyén, az Esztergár-kultusz.

Orbán és a marketingesei

A magyar miniszterelnök kiváló propagandistákkal, mondhatni a politikai marketing kiváló szakembereivel rendelkezik. Megjegyzem, ez a megállapítás nem feltétlenül jelent részemről tartalmi elismerést.
Ez a profizmus általában a képhasználat szintjén is megmutatkozik.
Egy korábbi bejegyzésemben – Gerillamarketing taktikák: Orbán sálja – már mutattam is példát erre. Az alacsony termetű miniszterelnök, amikor találkozni kényszerült az ellenzéki, akkor még szocialista, hórihorgas szegedi polgármesterrel egy óriási sállal terelte el a figyelmet a méretes termetkülönbségről.

Bloggerek és fészbukkerek

Érdeklődéssel vettem kezembe Klausz Melinda könyvét amely a szerény, A közösségi média NAGYKÖNYVE címet viseli.
Összességében az értékes ismeretterjesztő kiadvány inkább szól a fészbukkereknek, mint a bloggereknek, de a kezdő bloggerek számára is hasznos iránymutatások találhatóak benne.
Felhívja például a figyelmet a Tumblr mikroblog hasznosságára, és két magyar blogszolgáltatót különösen a figyelmünkbe ajánl: a Blog.hu-t és a Cafeblogot.
Nem volna magyar a történet, ha nem állapítanánk meg mindjárt, a nyomdába küldés óta a második legerősebb magyar blogszolgáltató, a Cafeblog sajnos már nem szolgáltat.

Mottó:
„a hajnal, melyből nem lett se dél, se este,
s lóg az égen avas függönyként keresztbe” 

Csukás István: Gyűl, gyűl a jövő szemétdombja

Egy közmunkás asszony keserű, közösségi médiában olvasott sorai gondolkoztatnak most el a szolidaritásról.
Általában azt halljuk legördülni a televíziós műsorok szereplőinek nyelvéről és a mindenféle médiumok publicistáinak sorai felől is az dübörög felénk: a társadalmi szolidaritás megszűnt, nem működik.
Első olvasásra mintha ezt erősítené fel az elkeseredett asszony kitörése is.

Kínai vakcinát a koronavírus ellen?

Előző gerillamarketing bejegyzésemet azzal kezdtem: kemény fába vágja a fejszéjét a NER vezetése, amikor a kínai vakcinát ajánlja a magyar lakosságnak.
Ezt azzal indokoltam, hogy hazánkban nagyon erős előítélet, cselekvést is befolyásoló negatív attitűd a jellemző a kínai termékekkel kapcsolatban.
A „kicsi, olcsó kínai = kici, occó kínai” terméket lekicsinylő értékítélet jellemzi.