A Pegasus leszállt az Olimposzról és megfigyeli az életünket

A Pegasus-legendában eredetileg szó sem volt lehallgatásról, polgárok mobiltelefonjának fürkészéséről, adatainak eltulajdonításáról - egészen más célból hozták létre az istenek a szárnyas lovat.
Mi viszont most szárnyaszegetten vesszük tudomásul, hogy a görög mitológiából - Izrael érintésével - ide röppent a jószág és újabb lépcsőfokra vitte föl a lehallgatások, a megfigyelések minőségét.
Magáról a Pegasus-ügyről, a botrányról számtalan online és print cikk jelenik meg, megszámlálhatatlan a bloggerek és a fészbukkerek által égre sóhajtott bejegyzések száma - nem ezek számát kívánom gyarapítani.
Hanem azokon a lépcsőfokokon lépdelnék kicsit, amelyek a legegyszerűbb internet-fürkészéstől a Pegazusig vezetnek.

Együttműködés és verseny dialektikája

A pécsi kormányzati ellenzéket képviselő politikusok egy része (például Mellár Tamás, Nemes Balázs) a botrányosnak tetsző történésekről úgy vélekedik: a magyar közvélemény a Fidesz jóvoltából elszokott a demokratikus vitáktól és így nagyobb jelentőséget tulajdonít az eseményeknek, mint amit azok valójában jelentenek.
Érthető ez a politikusi hozzáállás, hiszen a Pécsett, az önkormányzati választásokon győztes ellenzék soraiban lejátszódó folyamatok alkalmat adnak a polgárnak az elbizonytalanodásra, a Fidesznek pedig, hogy bizonygathassa, az ellenzék nemhogy az országot, de egy várost sem tud irányítani.

Szolgáltatásmarketing Moulinex módra

A helyi szerviz fontossága

Naná, hogy számít a potenciális vevő a helyi szerviz meglétére! Ki szeret, mondjuk háztartási kisgépet, például egy kenyérsütőt csomagolni, feladni majd visszavárni - ki tudja, mekkora végösszeggel, ha már túl vagyunk a garancián.
A vásárló már csak ilyen: olyan terméket választ, ha módja van rá, amelynek szervizelése helyben megoldott.

Éppen ezért, a biztos forgalom és profit reményében, a komolyabb márkák legalább a nagyobb városokban kijelölnek partnereket, akiket tudással, célszerszámmal és alkatrésszel is ellátnak.

A Covid 3. hulláma után

A pandémia Magyarországon végigsöprő harmadik hulláma, holtakat, bedőlt vállalkozásokat, kemény politikai vitákat, oltakozó és az istennek se oltakozó jónépet maga mögött hagyva lassan elvonul.
Az internet felhasználásban is óriásiak voltak a változások.
Míg a védőoltást akarók közül sokaknak egyszerűen ment a regisztráció, addig másoknak ezt is meg kellett tanulniuk!
Az állam is ráébredhetett, csak éppen sohasem vallotta be, bizony olykor tanulnia kellett a saját hibáiból. Aligha tekinthető természetesnek - a regisztrációnál maradva -, hogy az először csak tájékozódási célt szolgáló honlapként bemutatott szájt váratlanul kötelező oltakozási dokumentummá lépett elő. (Vagyis regisztráció nélkül nem lehetett oltáshoz jutni.)

A koronavírus járvány előtt Humánus-e a humán erőforrás Magyarországon címmel adtam közre beszélgetést két, a munkaerőpiacra más-más szempontból rálátó szakember résztvételével.
A boldog békeidők témáját, az üzleti kedvesség fogalma körül jártuk be.
Ám a boldog békeidőknek a Covid járvány véget vetett, az üzleti kedvesség helyére elbocsátási hullám, csődközeli helyzetek kedvtelensége lépett, majd a nyitás reménye.
Vajon a két jeles, országosan ismert szakember milyennek látja most, a koronavírus járvány lecsengő harmadik hulláma idején a munkaerőpiac és a humán munkaerő állapotát, helyzetét?