Blog harakiri

Meghívót kaptam a Facebookon 2011. június 30-ra, a médiatörvény életbe léptetése előtti napra, ahol a meghívó blogger nyilvánosan megsemmisíti a blogját. Nem akar áldozat lenni, sem üldözött a véleménye miatt a saját hazájában.
Erre mondhatja valaki, hogy "azt mondták", a blogokra nem lesz érvényes a szigor, de a médiahatóság oldalán, ahol regisztrálni kell minden internetes egységet, amely kereskedelmi tevékenységet folytat vagy hírszolgáltatást nyújt, szó nincs a blogokra érvényes törvényi felmentésről. Viszont az elmulasztott regisztráció miatt kilátásba helyeznek egymillió forintos büntetési tételt.

- Hogy ezeket ki fizeti, azt nem tudom! - lökte oda felhevülten Szanyi kapitány a Hír TV két jeles riporterének a hírtelevízió erősen fidesz-székház felé billent stúdiójában.
A két riporter talán ekkor bólintott először a műsor folyamán, pedig rendesen bólintáshoz szokott társaság ők, péntek esténként a vendégeik pedáns jobboldali figurák, csupa megbólintható személyiség, nincs velük semmi gond, velük egyet lehet érteni, egy a zászló, egy az isten, egy az Orbán Viktor is.

Hanem ez a Szanyi kapitány, ez kicsit másmilyen volt, ennek nem minden mondatára lehetett bólintani, sőt, addig a gondolatsoráig, hogy ezek a bérbloggerek, ezek a baloldali bérfirkászok, ezek milyen ráérő genny társaság, szóval eddig a felismerésig egyáltalán nem lehetett a megszokott bólintássorozatokat útjukra engedni.
Ekkor viszont igen.

Lám, megvolt a közös ellenség, kimondatlanul is Gyurcsány Ferenc lett megnevezve az internetes tahók főnökeként.

A Hír TV törzsközönsége nyilván zsigeri izgalmat érzett, a műsor most végre visszatérhet a szokott péntek esti vágányokra, lám, Szanyi kapitány vasutasnak is bevált!
Hát annak tényleg, szögezem le magam is, hogy kivegyem kicsit a részem az egyetértésből.

De a műsor újra kisiklott, Szanyi vasutas kapitány félkatonai szervezetnek nevezte a FIDESZT, ami a riportereket újra ráébresztette arra, hogy ők nem talpnyalók, hanem riporterek, s bármennyire kényelmes is a bólogatás, erre mégse bólogathatnak csak úgy, felhőtlenül.

És most megyek és felveszem a pénzt!
 

Gerilla szemlélet a duguláselhárítás és az energetikai tanúsítvány brand építésében

Ha gerillamarketingről beszélünk, akkor sokan valamiféle varázslatra gondolnak, pedig a gerillamarketing "csupán" egy szemlélet és a hozzá kapcsolódó gyakorlat, amelynek révén olykor nagyon is egyszerű marketing megoldások születnek.

A gerillamarketing, mint egyszerű probléma megoldás

Ilyen egyszerű megoldást említ pl. a gerillamarketing "atyja" is, Jay Conrad Levinson a Gerillamarketing c. könyvében, amikor is azt tanácsolja, hogy a kisvállalkozó névjegye van annyira olcsó és fontos reklámhordozó, hogy mindkét felére írjunk valamit!

Ennél persze jóval cselesebb megoldás, amelyre mostanság például a duguláselhárítás iparágában látunk szép példákat, nevezetesen, hogy a szolgáltató nem a saját szolgáltatását kínálja, hanem segít egy probléma megoldásában.

Tegnap bementem a bankba, s megszüntettem a számlám, amelyen át részvényeket vásárolhatnék - de már régen nem tettem ezt és bizonyosan nem is fogom, mert ahová az állam beteszi a lábát, ott a tapasztalatok szerint... hogyan is mondjam, hogy ne tűnjön rémhírterjesztésnek a mondókám?
Márpedig az állam nagyon szép részvénymennyiséghez jutott az utóbbi időben.
Egyszóval az öngondoskodás más útját fogom választani, teljesen fölösleges ezért a számláért havi háromszázzal támogatnom a bankot.

A média tele az egy esztendei fülkeforradalom értékelésével. Ideje tehát, hogy a Gerillamarketing blog is értékelje az évet, a maga sajátos, gerillamarketinges megközelítésében.
Ezúttal nem a szöveg, hanem a kép mondja el, miként is gondolunk erre a kitűnő egy esztendőre.
Mindenesetre a most következő óriás(i) plakátjainkat ingyen kínáljuk felhasználásra a Bohócügyi Államtitkárságnak.