Blog harakiri

Meghívót kaptam a Facebookon 2011. június 30-ra, a médiatörvény életbe léptetése előtti napra, ahol a meghívó blogger nyilvánosan megsemmisíti a blogját. Nem akar áldozat lenni, sem üldözött a véleménye miatt a saját hazájában.
Erre mondhatja valaki, hogy "azt mondták", a blogokra nem lesz érvényes a szigor, de a médiahatóság oldalán, ahol regisztrálni kell minden internetes egységet, amely kereskedelmi tevékenységet folytat vagy hírszolgáltatást nyújt, szó nincs a blogokra érvényes törvényi felmentésről. Viszont az elmulasztott regisztráció miatt kilátásba helyeznek egymillió forintos büntetési tételt.

Az Mttv. 203. §. 60. pontja szerint sajtótermék a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.
http://www.nmhh.hu/dokumentum.php?cid=26504

Maszatolás, öncenzúra

Az egy millás büntetés kiszabása után keveset fog érni az érv, amely az "azt mondták" kezdetű méltatlankodásból törne elő, és elég keserű szájízzel lehet majd vitatkozni azon is, hogy az AdWords hirdetés elhelyezése, amelyből végül is bármilyen kicsiny mértékben is, de "jövedelem keletkezik", vajon gazdasági tevékenységnek számít-e!?

Furcsán érinti a helyzet azokat a bloggereket is, akik a saját cégük domainje alatt működtetik a blogjukat. A cég gazdasági tevékenységet folytat, a blogra pedig ki kellene írniok, hogy innentől nem ér a cég neve?
Az eme csoportba tartozó bloggerek általában a saját nevük alatt blogolnak, s most nem egy, akit közéleti érdeklődéssel is megvert a sors - köztük magam is -, az "illegalitásba vonuláson" töri a fejét, mert sem a büntetések lehetőségét, sem az öncenzúrát nem akarja felvállalni!
Az ember politikai irányultsága a személyiségének, az identitásának a része - vagyis a törvényi maszatolással kisajtolt öncenzúra a blogger szabadságának a megsértése. De az öncenzúra éppen ezért nem is vállalható.
Mit nyer azzal Magyarország, ha még a nevüket eddig vállaló bloggerek is avatarok mögé rejtik az arcukat?
 

Mit veszít az ország a bloggerek elhallgattatásával?

Mielőtt bárki azt felelné - semmit, gondoljuk végig a következőket.
A tudomány mai állása szerint a blog funkciói ekképpen ragadhatóak meg:

"...ön-tisztázás, társadalmi érvényesülés, viszonyok építése és társadalom-kontroll, és láthatjuk, hogy ezek mindegyike a blogokban is működik. Az első kettő a befelé ható működés: jobb önmegismerést eredményez a másokkal való kommunikáció, valamint a személyes vélemények társadalmi normákhoz való illesztésének segítségével. A második kettő a kifelé ható működés: a személyes információt árucikké alakítja, és mások véleményét befolyásolja előre kiszámított leleplezések révén."
CAROLYN R. MILLER - DAWN SHEPHERD

Most nagyvonalúan tekintsünk el a bloggerek személyes ön-tisztázásának, társadalmi érvényesülési kísérleteinek, a közösségi kötődések kialakításának erőfeszítéseiből eredő társadalmi előnyöktől és csak egyetlen elemre vessünk pillantást: a társadalom működésének kontrolljára!

Sajnálatos módon azt tapasztaljuk, hogy a mi társadalmunk inkább korlátozná ezt a kontrollt, semmint segítené azt! A több szem többet lát elvre nincs szükség ott, ahol tévedhetetlen élcsapatok irányítják a társadalmat, a közösségeket, az önkormányzatokat, az államot.
Persze vannak olyan szigetek Magyarországon, ahol építenek valamilyen forintosítható vagy eszmei haszon érdekében a blogfunkciók által hajtott blogokra.
Ilyen sziget teszem azt a blogokat integráló online hírportál, az Index; vagy ilyen kísérleti terep az AltNyíl (Alternatív Nyilvánosság) a NOL mögött. (Pozitív ez a fordulat a NOL esetében, amely a korábbi években csapatostul verte szét és üldözte el az ott tanyát vert bloggereket). Látunk nagyon bátortalan kísérleteket is, pl. a HVG Napi merítés rovatát.

Blog a helyi színtereken

A helyi színtereken, az önkormányzatok vidékén is nehéz tetten érni az önkormányzati pénzekből működtetett online kiadványok és a blogok-bloggerek együttműködését.
Hogy ne érjen az a vád, hogy más blogjával verem a csalánt, hadd hozzam példának a pécsi Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán, általam, mint blogger által megélt és leírt eseménysort.
Sikerült elérnem, hogy az akkori alpolgármester "fogadott", meghallgatta az EKF online megjelenítésével kapcsolatos kritikai észrevételeimet és megígérte, hogy egy hét múlva, amikor feláll az EKF új struktúrája, közösen megoldjuk azokat.
Vártam az egy hetet, s bejegyzéseimben így követtem az idő múlását 2007. április 3-tól:

2007. ápr. 16.
Megjegyezném, ma 2007. ápr. 16-ot mutat a naptár, a bejegyzés pedig harmadikán született.
Ebből az következik, hogy a bejegyzés időpontjához képest a múlt hét számított jövő hétnek!

2007. június 12.
Megjegyezném, ma június 12 van, lásd, mint egyel előbb.

2007. július 16.
Ma július 16.-át mutat a naptár. A jövő hét hosszára nem utalnék, mert közben újra átalakult a struktúra!
Tehát sportszerű volna részemről újraindítani az órát, tehát a jövő hét még nincs itt!
No comment, csupán megértés van.

2008. február 21.
Ma, 2008 február huszonegyedikén véletlenül rákeveredtem e posztomra, s meglepve látom, még mindig nincs jövő hét!
Ejnye, urambátyáim, de lelassult az idő!

2008. május 25.
Ma, 2008 május 25-én még nem telt le az egy hét, amelyet elvileg 2007 április 3-tól induló órán mérünk.
Emlékeztetőül: akkor az az ígéret hangzott el, hogy egy hét múlva rendben lesznek az Európa Kulturális Fóvárosa – Pécs, 2010 honlap ügyei.
Kurva hosszú egy hét ez, mondanám, ha nem kultúráról volna szó.
Így viszont mi a fenét mondhat az ember, ha ezt nem akarja mondani?

 (Megjegyzem, hogy mindenféle támogatás nélkül is tettünk a barátaimmal ezt meg azt, külföldi hálózatokban is támogatókra leltünk többnyelvű híradásainkkal, EKF-et népszerűsítő játékkal, internetes továbbképzéseinkkel - miközben megtanultuk: helyi szinten bárki is van hatalmon, csak magunkra számíthatunk!)
De egy dolog az a fajta felismerés, hogy a bloggerek és csoportjaik csak magukra számíthatnak, de az egy egészen más típusú felismerés, amely hatására blog harakirit hajt végre valaki!

A politika kiáll-e a blogokért?

Éppen előző bejegyzésemben utaltam arra, hogy a blogok iránti ellenszenv talaján milyen szépen szárba szökkent a Hír TV (átvitt értelemben a jobboldal) és Szanyi kapitány (nem átvitt értelemben az MSZP kongresszusán győztes oldal) egyetértése.
A bérbloggerek, a Hír TV és Szanyi kapitány
Vagyis nem lesz az olyan nagyon fájdalmas dolog egyik oldalon sem, ha megszűnik a blogoszférában a társadalmi kontroll!

Talán csak egy szövetségesünk marad? Ő?