Hiúsági keresés
A keresőmarketingben, a keresőoptimalizálásban használatos fogalom mögött egy nagyon is emberi tulajdonság áll: érdeklődve fordulunk önmagunk felé :-)
Erre korábban is találtam online bizonyítékokat - Hiúsági keresés: Hajdú Péter és Vitray Tamás bevallotta – de most magam is bizonyságát adtam a saját hiúságomnak.
A napokban kiderült, hogy a Pécsett szerkesztett Dunántúli Napló számai 1944-től egészen 2004-ig digitálisan, nyilvánosan elérhetőek. Mivel a nyolcvanas évek végén és a kilencvenesek elején magam is elkövettem ezt-azt azokon a hasábokon – rákerestem a saját nevemre.
A saját írásaimról
Be kell valljam, néhány írásomat érdeklődéssel olvastam el, míg más „dolgozataimon” érződött, ezeken a megállapításokon már túljutott az idő.
Azt hiszem, hogy a Kósa Ferenc filmrendezővel, vagy az Osváth professzorral folytatott beszélgetésem érdekes lehetett az akkori olvasók számára.
Azt szűrtem le innen az idők messzi távolából, hogy engem nagyon érdekelt az emberek közötti viszonyrendszer a politikai erők küzdelmével a háttérben – akárcsak ma.
De félre kell tennem a hiúságom, mert az igazán érdekes és erős mondatok az interjúalanyaimtól származtak.
Például Kósával az ország, a demokratikus szocialisták helyzetéről, lehetőségeiről váltottunk szót és az elismert filmrendező, országgyűlési képviselő így fejezte be az egyik kérdésemre adott válaszát:
"Amikor esténként leülünk, arról beszélgetünk: miért van az, hogy a többpártrendszer ürügyén azok, akik erkölcsileg és világnézetileg szigorúan együvé tartoznának, ma azt a látszatot keltik az ország népe előtt, hogy képtelenek az öszszefogásra. Pedig most a nemzet sorsa dől el. Ha az emberek „bedőlnek" a szélsőjobboldali, antikommunista vagy antiszemita demagógiának, akkor ennek az országnak - vége! "
Tankok és bankok, 1990-02-25.
Ezeken a szavakon ma is elgondolkozhatunk...
Rólam írták
Érdeklődéssel szemlélem a múlt ködén át, hogy Balog Nándi naplós újságíró barátom felfigyelt az egyik televíziós műsoromra és ezt tette közzé róla az 1992-10-12 / 282. számban:
Csalafinta kamera
Vajon lehet-e hazudni a kamerával? Ezt a kérdést tette fel magának a minap a MECSEK TV jegyzetírója, Bognár László is, amikor operatőr kollégájával ellátogatott az egyik pécsi utcán munkálkodó kubikos brigádhoz. „Hazudjuk róluk azt, hogy lusta mind, s nemtörődömök!”-határozták el, s ezt követően kizárólag olyan felvételeket készítettek és vágtak össze a stúdióban, melyek filmkockáin cigarettázgató, ténfergő munkások voltak láthatóak.
Majd változott a szándék: „Hazudjuk azt, hogy a munka hősei teremtenek itt egy még sosem volt világot!”
Ebben a filmrészletben az izzadó orcák, a feszülő izmok, s „sztahanovi akarat” került megörökítésre.
Lám, lám. A téma ugyanaz volt. Csupán a televíziós stáb szándéka szerint egyszeriben megváltozott a mondanivaló. E kísérlet óvatosságra intheti a nézőt, arra, hogy nem szabad feltétel nélkül elfogadni a látottakat.
Balog N.
Hát, ezt akár ma is leforgathatnánk, ámbár régóta kimúlt az egykori magán kézben volt, erős újságírói szabadságot biztosító és inspiráló televízió.
***
A hiúsági keresés, vagy másképpen a presztízskeresés cégek számára is fontos lehet:
Cégvédelem: nem hiúság a hiúsági keresés
***
Keresőoptimalizálás szükséges ahhoz, hogy legyen mit megtalálni!