Az illetékesek gondolatmenetéről

   Magyarország szép szokása szerint ha tűz van, akkor az illetékesek azonnal vizet és vízrendészeti intézkedéseket ígérnek, ha víz van, akkor tüzes szavakkal ígérnek ménkű nagy gátakat és így tovább.
Most, a közismert, brutális gyilkosság után ugyanerre a kottára játszik az országos és a helyi vezetés is.
   Amikor kiderült, hogy az elkövetőnek börtönben kellett volna ülnie a gyilkosság időpontjában, akkor azonnal verdikt született arról, hogy a hatóságok a jövőben azonnal elő fogják állítani a büntetés végrehajtási intézetben meg nem jelenő elítélteket, nem várnak arra - ahogyan azt a mostani jogszabályok előírják - nyolc napot.   A pécsi polgármester sem tétlenkedett: meg fogjuk védeni a pécsieket - felkiáltással a mostani térfigyelő kamerák harmadával történő rendszerbe állítását ígérte.

Egy doboz egészségügy

Időnként fel-felparázslik a gépjárművek egészségügyi dobozainak ügye, lángra kap a nemzeti hatóságok tenni akarása, amit a jónép az egyre magasabb nemzeti büntetési tételek beszedésének kormányzati óhajával azonosít, akár úgy van az, akár nincsen úgy.
Mostanában mintha a szokásosnál is erősebb volna ez a beazonosítási hajlandóság, a magyarok egy törpe minoritása, vagyis a többség, mindenhol a nemzeti kormányzat nemzeti markát véli felfedezni, amint az éppen a polgár maradék vagyonkájába markol, s nem oszt!

Május másodikán

Május elseje táján megszaporodnak a munkával, a munkaerővel kapcsolatos hírek, bejegyzések, gondolatok.
Nekem május elsejéről már nem is a virsli, hanem vállalati tréninggel foglalkozó barátom ama blogbejegyzése jut eszembe, amelyben arról ír, hogy a munkahelyi továbbképzésekre újabban azzal az instrukcióval engedik el az asszonyok a férjüket:

"Beülsz a hátsó sorba és befogod a pofádat!"

Itt tartunk (megint), erről beszélünk a munka ünnepe táján, vagyis a munkahelyről, amelynek értéke egyfelől megnövekedett, amelynek megőrzése érdekében tartanunk kell a pofánk.

Shakespeare jobban csinálta

A tömeget, a média fogyasztó polgárt befolyásolni akaró szándéknak számos elemét fedezhettük fel a Schmitt elnök lemondása-lemondatása körüli végjátékban.

A korábbi hosszú esztendőkben kitűnő eredménnyel működött fideszes média-mérnökök azonban most elszámolták magukat, céljukat nem érték el, nem is érhették el a megrepedt jobboldali egység árnyékában - vereséget szenvedtek.
A szempontjukból reménytelen, de mégsem feladható helyzetben, Schmitt (akkor még) elnök televíziós beszédében és a parlamenti, lemondását bejelentő szónoklatában feltűnt egy séma.