Normális országban,

ha egy rivális pártelnök helyettest csalafintaságon, szabálytalanságon kapnak, (esetleges pénzügyi csalás árnyéka vetülne rá) akkor az illető pártjának alighanem egy időre befellegzett.
Ugyanis normális országban egy pártelnök helyettes közismert személynek számít, akit a tehetsége, karizmája repített egy párt élmezőnyébe, aki éppen ezért rajongó tábort tudhat maga mögött, akiért megvesznek a nők (vagy ha nőről van szó, akkor a férfiak), akinek a vegytiszta szavait issza a sajtó, aki ifjakat gyűjt maga köré, hogy erősítse az eszmét és így tovább.

Ehhez képest ki a bánat ez a Simon?!

Az MSZP-nek most az a szerencséje, ami a szerencsétlensége is egyben: annyira szürke az élmezőnye, hogy csinálhat bárki bármit, észre sem vesszük!
Ebből a szempontból egyébként rettenetesen hasonlít az MSZP a kereszténydemokratákra.

A FIDESZ ismét hozta a formáját, a "véletlenek szerencsés összjátéka" folytán, mit tesz Isten, éppen a választási harc éles szakaszában robbant ki a negyedmilliárd elhallgatása, hát tényleg kurva nagy véletlen kell az ilyesmihez. És az megint megvolt!
És folyik a játék tovább, csak a kormányzó centrális erő sem veszi észre, hogy árnyékot bokszol, mert ez a Simon nem egy pártelnök helyettes, hanem csupán egy árnyék.

Egyebekben tényleg minden úgy megy, mint normális országokban szokás, a házelnök idiótának nevezi az obstruáló képviselőket, a milliárdok pedig csendesen csordogálnak tovább...

Gerillamarketing a kandalló mellett

Telente a gerilla is megpihen kicsit, esze ágában sincs a hideg, havas erdei utakon kutakodni az ellenség után - (tévedések elkerülése végett jegyzem meg: békeharcos gerilláról van szó ).

Szóval inkább a forró kandalló mellett, élvezve a felparázsló hasábok játékát, felpolcolva a fáradt gerilla lábakat valami puha pamlagon...
Ilyenkor a gerillamarketing békeharcosa, szürcsölve a forró teát, elmerül a marketing fortélyaiba is, és arra gondol, hogy az igazi PR-írás csak akkor ér valamit, ha használható tudás birtokába juttatja az olvasóját.

Ha mondjuk kitűnő kandallókra szeretné felhívni a figyelmet, akkor igen cselesen árva szót sem ejtene eladásról, vásárlásról, hanem példának okáért a "Milyen fával fűtsük a kandallót?" kérdésre igyekezne válaszolni.

A fával fűtő ember szabad, mert független az energia szolgáltatóktól, s így ha valakinek van tűzifája, akkor biztonsággal megoldott a fűtése.
1 kg száraz tűzifa ( 15-20% nedvesség tartalom mellett) körülbelül 3 kW energiát termel. A nedvesebb fák kevesebb hőt adnak le, ráadásul kormot és sokkal több füstöt termelnek.
A magas víztartalmú fák eltüzelésekor először a vizet párologtatjuk, erre megy el a fűtőanyagunk nagy része.
A puha, száraz fa sem jó, többnyire magas gyantatartalmú, ezért füstöt és kátrányt is termel.

A kandalló nem hulladékégető

És természetesen a kandallón nem hulladékégető, a csomagoló anyagok, a műanyagok, az egyéb éghető hulladékok tüzelése szigorúan tilos!
Azon túl, hogy a tűzterünket, a kéményünket károsítja, eltömíti ráadásul mindezek mellett rendkívüli módon szennyezi a környezetet is.

Egy épített kandalló - 130 x 70 cm-es mérettel - akár 30 kW (ilyen méretben egy cserépkályha csak 8 kW teljesítményű) teljesítménnyel képes befűteni egy családi házat, központi fűtési rendszerre kötve, radiátorokkal. Egy rendszerben használhatjuk gázkazánnal, cirkóval, így kihasználhatjuk mindkét berendezés előnyét.

Ha egy légfűtéses kandalló tűzteret választunk 12 kW-tól 30 kW-ig, az azért lesz előnyös számunkra, mert gyorsan képes felfűteni a nagyobb légtereket. Így az egyre inkább elterjedt nagy légterű nappalikat, amelyekkel sokszor egy légtérben van az étkező és a konyha is. (Amerikai konyha.)

***

Még a kandallók témaköréből:

> Kis kandalló határozó

Rendes olvasókat

Eljött az idő, hogy az interneten történő olvasás felelőtlen, szinte fertőben fuldokló rendezetlenségének véget vessünk. Mert nézzünk csak végig például ezen sorok olvasóin: ki gatyában, ki tréning ruhában, ki szexuálisan magasra engedett szoknyában olvasgatja e jelentős sorokat.
De itt van a zsíros haj megoldatlan kérdése is. A fénytelen fürtökön a hanyatló nyugat lidércfényei csillannak…
És akkor a lábszagról, e bizarr, orrfacsaró elhajlásról még nem is beszéltünk.
Ez így nem mehet tovább.
Egy rendes, konzervatív ország polgárai nem így olvasnak blogot, nem ilyen áldatlan körülmények között habzsolják a Facebook szövegoszlopait!
 - Ott, igen, maga ott, nem szégyelli magát a másnapos trikójában? Maga valami művész talán? Esetleg Alföldi vagy Eszenyi előadásokra jár? Öltözzön föl rendesen, húzzon a trikójára legalább zakót!

Ideje volna megállapodnunk néhány egyszerű szabályban.

Kormánypárti képviselő internetes soraihoz minimum kiskosztüm dukál. A fülbevalót kisméretű gyűjteményünkből kapjuk elő, ne legyen hivalkodó. A célnak megfelel például egy kicsiny, a testvéri azeri népre utaló kis fejsze. Nincs talán semmi a világon, ami kedvesebben díszítené egy magyar asszony fülcimpáját.
Kitűzőnek pedig válasszunk egy kicsiny brillel díszített, stilizált vak komondort.

Persze a Twitter olvasói, például a dájcstomit olvasók, begombolatlan zakóban is olvasgathatják az elmélyült tudásról és éles elméről tanúbizonyságot tevő tömör sorokat.

Egy miniszterelnöki videóüzenet megtekintése persze mindennél többet kíván. Férfiaknak frakk, nők számára a báli ruházat ildomos. A parfüm kiválasztásánál is a keleti nyitás domináljon: például a Moszkva kölni megfelelően illatos!

 - Hogy mit viseljünk ellenzékiek bájtjait olvasva? – kérdi Ön. Hát maga már minden marhaság elolvasására szánna időt?

Semmit se érő kamatok

500 € igazán jól jöhetne egy jövőre halasztott nyaraláshoz vagy bármi egyébhez - végül is aligha kell erről számot adnia a magyar polgárnak, ha már ennyi összejött a családban.
Eddig ez az összeg a bankban pihent, ahol szerény mértékben ugyan, de gyarapodott.
Ám most kiderült, hogy az új szabályok szerint senkinek sem áll érdekében ezt a pénzt "megbankoltatni", őrizni, kölcsönbe adni, forgatni, hasznot húzni belőle.

 
Csak a kamat nem nő

Alig múlt pár napja, hogy Merkel kancellár kedves, a magyarok békéjét óhajtó szavaira a mi miniszterelnökünk azzal az öntudatos, ámde huszáros gondolattal válaszolt, hogy küldtek már ránk a németek tankokat, katonát - és ez nem volt jó ötlet annak idején, most sem kérünk belőle.

Mit ne mondjak, ez a disputa láthatóan nem hozott diplomáciai sikert Magyarországnak!

De mi akkor sem mondunk le a katonás észjárásunkról, ha a fene fenét eszik is.
Mert mi is történt megint?!
Felajánlottunk a szerbeknek - árvízi védekezés segítése címén - ezer katonát.
Talán el kellett volna gondolkoznia a kedves diplomatáinknak, hogy mi lenne, ha az érzékeny szerbek azt mondják, hogy járt már magyar ezred a Délvidéken, és éppen a Dunával kapcsolatosan érzékeny emlékeket hagytak maguk után - nem volt ez jó ötlet annak idején, most sem kérünk belőle!

Persze a szerb diplomácia nem így válaszolt, kulturáltabb hangnemben utasította el a majdnem-provokációt! Volt annyi eszük, hogy tudják: ezen a tájon a kapanyél is könnyen elsül!

Majdnem provokáció - mondtam az imént és gondoljunk csak bele: nem is olyan rég még tízezer Kalasnyikovot szállítottunk a szerbekkel hadban álló félnek!

Egyszóval legközelebb célszerűbb volna ezer katona helyett ezer tűzoltót, ezer vadakat terelő juhászt vagy vízügyi szakembert felajánlanunk!