A magyar „atomháború” állásáról
A tények:
- A lakossági ellenérzések, a szakmai kifogások ellenére Pécs 100 kilométeres körén belül Paks 2 építése – késéssel ugyan – de megkezdődik.
- Bodán, a százötvenezer fős várostól, Pécstől 17 km-re a legveszélyesebb, legsugárzóbb atomhulladékok tárolására alkalmas „atomtemető” megnyitását tervezik. Ilyen még egyetlenegy sincs a világon.
- Kővágószőlősön, Pécstől 11 kilométeres távolságban újra uránbányát nyitna egy olyan vállalkozás, melyben a magyar állam is érdekelt.
A Baranyára mutató atom „Bermuda-háromszög” frontvonalának egyik oldalán ott áll Magyarország és Oroszország kormányának érdeke, mögé sorakozva egy hihetetlenül erős közigazgatási és média erő, míg a másik oldalon néhány civil szervezet, a Zöld Fiatalok Egyesülete, az LMP helyi szervezete és az Energiaklub, mint tanácsadó szervezet mutatja meg magát.
Mintha béke volna
A kormányzat és a pécsi önkormányzat egyelőre két technikát választott harci eszközül.
Az egyik a probléma elhallgatása. Nézzünk is erre egy példát. A városi önkormányzati cég, a Biokom honlapján ezt olvashatjuk:
„...Pécs város vezetése, polgármestere úgy döntött, hogy Pécs megpályázza az Európa Zöld Fővárosa címet, ... és ezzel is nemcsak kifejezze elkötelezettségét az egyre fontosabbá váló környezeti ügyek iránt, hanem – ami még fontosabb – kézzel fogható változások történjenek a város jövője és jövendő generációk megfelelő életesélyeinek biztosítása érdekében.”
Forrás: www.biokom.hu/zold-fovaros-pecs/
Mit is mond az idézet tartalma? Ebben a városban minden rendben van, idilli a kép. A jövő generáció életesélyei parádésan jók.
Csupán két dolog nem kerül szóba:
- Pécs város levegőszennyezettsége az országban az egyik legnagyobb (például az elektromos tömegközlekedés kialakításának hiánya miatt)
- mintha a sugárszennyezés veszélye, a háborús célponttá válás kérdése, a város imázsa elveszítésének réme nem is létezne (ki akar majd beruházni, tanulni egy atomtemető és egy uránbánya közelében, ahol száz kilométeren belül még atomerőmű is működik?)
A probléma elhallgatása mellett a másik kommunikációs technika a veszély bagatellizálása. Ennek a technikának a sajátja a „német példa”, annak az állításnak a sulykolása az országos sajtóban, hogy a német zöldek már megbarátkoztak az atomenergiával a lignittel szemben. Erre több példát is említettem korábban: A német zöld mozgalom szíve az atomellenesség c. bejegyzésemben.
Helyben, az önkormányzati lap egyenesen ilyen főcímmel és ilyen „nyugati mintával” teszi barátságossá a nukleáris létesítményeket:
“Fordulat a nyugati zöldeknél: inkább atom, mint szén” - (Pécsi Hírek, 2018. november 12-i szám, 7. oldal.)
Faliképek a németországi ASSE II atomhulladék lerakó látogatói központjában: változnak az idők, változnak az emberek és a technológia is
A „frontvonal” másik oldala mintha csak most éledezne, érzékelve, hogy a lakosság információ hiányból adódóan, szinte veszélyérzet nélkül tűri a történéseket.
Az ébredezés egyik jele volt az LMP által szervezett alternatív közmeghallgatás a kővágószőlősi uránbánya ügyében.
Energiaklub - megállítható-e és hogyan az „atomvonat”?
Ebben a helyzetben a pécsi zöldek fontos és felkészült szövetségese az Energiaklub.
Mátyás Eszter, az Energiaklub energiapolitikai szakértője arra a kérdésemre, hogy miért és mit tekint feladatának az Energiaklub Pécsett, így válaszol:
- Tevékenységeinkkel a célunk, hogy a Pécsett és környékén lakók több és kiegyensúlyozottabb információ birtokában alakíthassák ki véleményüket például az olyan nagyberuházások ügyében, mint amilyen a Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzet területére tervezett uránbánya, vagy a nagy aktivitású atomhulladékok végleges elhelyezésére szolgáló bodai radioaktív hulladéktároló.
Az Energiaklub már a kezdetektől nyomon követte a pécsi és Pécs környéki atomenergiával kapcsolatos beruházásokat – magyarázza. Majd hozzáteszi:
- Szakpolitikai intézetként állásfoglalásokat, tanulmányokat készítünk mind a Bodára tervezett nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló, mind a tervezett uránbánya nyitás témáiban, melyek honlapunkon elérhetők.
Honlaprészlet az Energiaklub webszájtjáról
Számos sebből véreznek a tervezett beruházások! – nyomatékosítja felemelt mutatóujjával.
Az atomenergia nem a 21. század energiája, hiszen a technológia az elejétől a végéig súlyos környezeti-és egészségügyi károkat okoz - gondoljunk csak az urán kitermelésével járó sugárzó anyagokra, vagy arra, hogy mai napig nincs megfelelően megoldva a radioaktív szemét elhelyezésének kérdése.
Magyarország és a megújuló energiaforrások
- Magyarország olyan szerencsés helyzetben van – folytatja az összetett kérdésre a választ az energiapolitikai szakértő -, hogy gazdag megújuló energiaforrásokban, így semmi szükség nincs arra, hogy a Mecsek lábánál kis hatékonyságú uránbánya miatt pusztuljon el az élővilág, sem arra, hogy a pécsi és környéki emberek egészségét egy végleges nagy aktivitású radioaktív hulladéktárolóval romboljuk.
Az Energiaklub ezért 2018-tól kezdve a szakmai anyagok elkészítése mellett helyi zöld civilekkel és a Zöld Fiatalok Egyesületével közösen Pécsett dolgozik azon, hogy egyre több ember megismerje az atomenergiával kapcsolatos problémákat. Előadásokat, filmvetítéseket tartunk, hogy minél több ember számára elérhető legyen a téma.
A helyzet őszinte feltárása - ki kell üríteni a lerakott atomhulladékot a ma már szennyező ASSE II-ből - miért csak német sajátosság?
Novemberben tanulmányutat szerveztünk Németországba a pécsi aktivistáknak, hogy az ottani atomenergia ellenállás szereplőit és történeteit megismerve, a tudás birtokában tudjanak felépíteni egy helyi mozgalmat. Decemberben pedig, mikor újra napirendre került az uránbánya újranyitása, online petíciót indítottunk, hogy megállítsuk a terveket és az értelmetlen környezetrombolást.
Idén tovább folytatjuk a közös munkát a pécsiekkel: a Zöfivel stratégiai megállapodás alapján fogunk a jövőben együtt dolgozni, és már januárban elkezdjük a programjainkat. Január 25-én 6 órától az Apolló moziban mutatjuk be az Energiaklub által készített Atomcsapda című dokumentumfilmet, amit egy beszélgetés követ majd. Emellett januárban szervezünk egy eseményt a bodai radioaktív hulladéktárolóról és szervezünk a német partnereinkkel közösen workshopot is.
(A témát folyamatosan nyomon kísérjük a gerillamarketing blogban.)
További írások zöld témában:
