A blogger, mint balhés figura

“Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Polgár Tamást hétfőn, nem jogerősen a Pesti Központi Kerületi Bíróság amiatt, mert a Tomcat néven ismert blogger tavaly a Fővárosi Bíróság (FB) folyosóján arcul ütötte Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselőt” – írja az MTI, őrizve a média megszokott gyakorlatát.
Vagyis azt a képzetet erősítve, mely szerint a blogger szó jelentéstartalmában egy izgága, balhés egyén áll, aki általában feltűnően viselkedik, a rendezvényeken kiabál, s ha valakivel konfliktusa adódik, azt jól elagyabugyálja.

Ez a megközelítés évek óta dívik, hiába emelek szót ellene.

Persze, a másik véglet sem jobb, amikor is kizárólag Gyurcsány Ferencből faragnak bloggert, mert ő pedig a “tyúkanyós” képzetet erősíti: valaki középen elmondja a tutit, miközben a kiscsibék egyetértően körbe csipogják.

Egy éve sincs, amikor egy közép-nagy magyar város önkormányzati lapjának főszerkesztője bloggerként azokat a polgárpajtásokat azonosította be, akik az önkormányzati online lap cikkeihez hozzászólnak, vagyis ráérő hülyék, akik azt a sok mocskot az internetes kiadványhoz odaszórják!

Amúgy Tomcat, amikor legutóbb vetettem fel a média felelősségét abban, hogy a folyamatos hírveréssel tulajdonképpen hőst teremt és egy magatartásmódnak egyengeti az utat, szóval Tomcat ellátogatott a blogomba és egyebek mellett ezt lökte oda nekem:
”Légy szíves, mondj egy utcai balhét, amelyben én tevékenyen részt vettem! Tehát követ dobáltam, vagy ilyesmire szervezkedtem, molotovot gyártottam, embereket vertem.
… hülyeségeket beszélsz, senki sem hiszi, hogy a blogger csakis én vagyok.”

Jómagam beszélgetőpartnerem hozzászólásának néhány jellemző jegyét elemeztem, így:
Mintha két nyelved volna Tomcat:
- az egyikkel a törvények tiszteletéről kevered a szót (kétszer is előjön fentebb a derék polgár ismérve – “soha nem követtem el erőszakos bűncselekményt”; “nem vettem részt egyben sem” -mondod a zavargásokról)
- a másik nyelveddel meg indulatot köpsz a világra, féktelen gyűlöletet: “A társadalom kútmérgezőit agyonlőni egyébként ősi szokás”; a linked “bombagyár” feliratot rejt magán…
Különös, ellenséges világ borul rád, szűkagyú, ostoba libbantok lebbennek benne szerteszét, kútmérgezők, természetellenes mocskok, mifenék…
Ez volna a huszonegyedik századi, modern, nyugatos világ? Vagy ez a magyar ősiség hagyatéka, világképe itt?

Blog, média, demokrácia

Szóval a friss hír megint csak Tomcat-et bloggernek nevezi, holott a szóban forgó bírósági ítélethirdetésnek vagy az annak alapot szolgáltató eseménynek semmi köze nincs az internethez, pláne a blog műfajához.

Mintha a magyar újságíró társadalom semmit sem tanulna a múltból!

Sipos Balázs Média és demokrácia Magyarországon c. könyvében (Napvilág Kiadó, 2010; 163-164. old.) így fogalmaz:
“Magyarországon 1989-1990 után a radikális jobboldal médiaszereplési esélyei folyamatosan “kedvezőek” voltak, részben a tömegmédia igényei (botrány, nézettség), részben az újságírók és szerkesztők igénytelensége, felkészületlensége miatt.”

Ma sincsen ez másképp!

Kik azok a bloggerek?

Ideje tehát leszögeznünk: a bloggerek egy jelentős része művelt ember, közöttük számos költő, író, újságíró, egyetemi tanár, politikus, egyetemista, kisiskolás, értelmes munkás, irodai dolgozó megtalálható.
Ezek az emberek egymáshoz kapcsolódó hálózatokban cserélnek információt, osztják meg tapasztalataikat, teremtenek új világokat, új közlési platformokat és módszereket, újítanak, esetleg együtt dolgoznak valamilyen feladaton.
A blog műfaja már tért hódít az oktatásban is, az irodalomkönyvek között már “blogszerű” feldolgozásban készültet is találunk.
A vállalkozások egy része is cégblogot vezet, vagyis a szolgáltatók, termelők, kereskedők interakcióba lépnek a fogyasztókkal.
Ez a blogok és bloggerek sokszínű, sok szálon kapcsolódó világa.
Miért olyan nehéz észrevenni ezt?

****

Itt sokat megtudhatsz a blogról: Szolgáltató blog