Hivatali gerillamarketing

Derék gerillamarketing tettként is leírhatnánk a merészséget, amellyel a Médiatanács bloggal lép az egyik jelentős blogszolgáltató és troll-birodalom szívébe, és az Indexen tudatja: ő most eloszlatja a zűrzavart, (amelyet egyébként a médiatörvénnyel és annak történetével maga keltett).

Szóval jő a Médiatanács blog, barátsággal nyújtja felénk a jobbját, miközben a baljával nyakon veri a Népszava online-t, egy komment miatt, egyenesen államtitkári szintről indítva a taslit!

Melyik kezének higgyünk?

Mert a szóban bízni - és ezzel máris tágabb összefüggések gubancolódnak egybe - már roppant nehéz!

Mert mennyire aranyos is volt a szó, mely szerint a nyugdíjpénztárak, szükségből, nyolc hónapra zárolódnak - aztán a szó elszállt, s ma már nem a nyudíjpénztárak tőzsdézik el, fektetik MOL-részvénybe a békés nyugdíjas évekre félrerakott pénzt, hanem maga a kormány.

Két kéz, két száj, két magatartás

Aztán a legfrissebb kétszólamúság: először arról szólt a fáma, a nyugdíjkedvezmények elvonása csak a rendvédelmi dolgozókra vonatkozik, majd lassan kiderült - mindenkire áll!

Sorolhatnám még, de a lényeg: egyre nehezebb bízni a szóban.

A baráti jobb és a barátságtalan, nyaklevest osztó kéz egyidejű megjelenése önmagában is zavarba ejtő, pláne a háttér ismeretében.
A háttér pedig a folyamatos, permanens fülkeforradalom, a kíméletlen harc a szavak és a tettek szintjén is, ahol nincs bocsánat, csak büntetés van, elrettentés és regula a közlekedéstől kezdve a jogig, a rohamosztagos elfogásoktól a vezetőszáron felmutatott gyanúsítottakig, ahol a miniszterelnök háborús kifejezései már a határon túl is feltűnést keltenek.

Ebben a légkörben barátkozik most a hivatal.

- Tegye fel a kezét az... - mondja a Médiatanács blog írója, s bizonyára meglepődik, ha arra gondolunk: ugye, mindkettőt?

De mindkettőt nem tesszük fel - amíg módunk van szabadon dönteni!

Ám nem tudhatjuk, mikor lesz elég ok...

Egy párt meglepő kettős politikai kultúrával?

Különös kívánalom a rendteremtés azon a tájon, ahol a bloggerek java aligha süllyed odáig, mint a hatalom kedves képviselője, Deutsch Tamás úr, hogy az interneten szarházi hazaárulóknak nevezze a politikai térfél másik oldalát!

A net színvonalán egészen biztosan lehetne javítani. De ehhez nem a büntetés - hanem például az oktatás volna a járhatóbb út!

Részemről mára ennyi energia jutott a barátkozásra.