Mennyit tesz a békéhez a linked, a lájkod?

Sally Kohn előadását nézem-hallgatom a TED csatornán, ahol is Sally arra bíztatja hallgatóit, tegyék békésebbé, értékesebbé a webet - megfontoltabb lájkjaikkal.
Egyebek mellett így érvvel:

Már nem az a helyzet, hogy néhány erős elit szabályozza az egész médiát, és mi csak passzív befogadók maradunk. Egyre inkább, mi vagyunk maga a média. Régebben azt gondoltam, ó, oké, kiöltözöm, felteszek egy jó adag sminket,bemegyek a tv-be, beszélek a hírekről. Az egy nyilvános médiaszereplés. Aztán hazamegyek, és böngészek, twitterezek, ez meg személyes médiafogyasztás. Mármint persze, hogy az. Pizsamában vagyok. Tévedés. Minden, amit blogolunk, amit twittelünk, és bármi, amire kattintunk, az egy médiamegnyilvánulás.

Népszabis blogger voltam

Amikor valamivel több, mint tíz évvel ezelőtt blogot nyitottam a NOLBLOG felületén, ott nagyon kicsiny, picit belterjes csoportot találtam, akik szabadon éltek... vagyis a lap nemigen foglalkozott velük. A magyar nyelvben ez a kifejezés - mármint a nemigen - tulajdonképpen azt jelenti, hogy sehogy.
Ám ennek ellenére vagy éppen ezért mégiscsak felpezsdült a blogélet, jól éreztük magunkat, pörgött a szó rendesen.
Aztán egyszer csak mégis rápillantott a laptól valaki - de abban nem volt köszönet. Tulajdonképpen nyomorult bloggereknek voltunk elkönyvelve, akikből "darab darab, ha egy elmegy, majd jön másik" - idézem szó szerint a nekünk küldött üzenetet by Szerki.

Egy klasszikusan magyar villámcsődület (flashmob) felhívás

Ágoston Andrea Facebook oldalán ma, 2016 szeptember 24-én ezt olvashatjuk:
"Aki ma él és mozog Pécsen és nem gondolja, hogy a populista, hazug szólamok jelentenék a megoldást az ország bajaira, az jöjjön este hatra a Zsolnay negyed mauzóleum felőli kapujához.. Ahol a kasszák vannak, a "főbejárat". Itt gyülekezünk mi, tisztességes pécsiek, párthovatartozás stb nélkül, civilek, hogy békésen tiltakozunk az ellen, hogy Bayer Zsolt az E78-as épületben, itt is megtarthassa gyűlölet beszédét.