Nincs könnyű dolga annak, aki reális megítélést kér az iskolaügyről egy olyan országban, ahol az adott nép rabló hadjáratainak időszakát nemes egyszerűséggel a kalandozások koraként tanítják az iskolákban. És nem csupán ez az egyetlen hamiskás össznépi ismeret. Ugyanitt a labdarúgás legrangosabb eseményén, a világbajnokságon ezüst érmet szerzett futballista-társulatot Aranycsapatként tartják számon. Ezüst és arany között pedig legalább fizikaórán mégiscsak kimutatható volna némi különbség, bár ezeken az órákon persze se ezüst, se arany nincsen.
A new york-i szálloda személyzeti pihenőjében Maria, a kolumbiai lány a cigarettaszünetét tartotta. Kopogtak. Gyönyörű, szőke nő lépett be hozzá. - Buenos dias! - köszönt a szőke valami elementárisan borzasztó spanyolsággal. Maria fel akart állni a dohányzóasztaltól, jobbjával a szivarját nyomta el, balját máris emelte a bütykös térdéről. Eközben irigykedve nézte a vendéget, ezt az ismeretlen dögös cafkát, aki nyilván nem a kolumbiai banánligetekben nőtt fel: fehér volt, formás lábakkal, kimunkált lábikrákkal, szobrász által megálmodott csípővel, felfújt mellekkel, baba-arccal. Istenem, ha fele ilyen jól néznék ki, biztosan viszont szeretne a portás! - gondolta Maria. Szóval fel akart állni, de a szőke intett, hogy maradjon.
Egyre-másra kapom a torzított híreket arról, hogy baj van az eladásokkal a lapok háza táján, s kapom nyakra-főre a hazugságot is, hogy olvad az olvasó- és előfizetői tábor. Ha ez így lenne, akkor a szóban forgó print kiadványok és azok terjesztői nyilván úgy őriznék előfizetőiket, mint a szemük fényét! Nem simogatásra gondolok vagy hangos felolvasásra, hanem akciókra, vagy ha már arra sem telik, akkor legalább előzékenységre, udvariasságra.
De határozott meggyőződésem drága jó Médialog Zrt, hogy éppen ellenkezőleg áll a helyzet, vagyis annyi az a nyomorult olvasó, hírlap, magazin és mindenféle periodika előfizető, hogy Önök nem győznék kielégíteni az igényeket, és így fáradságos munkával azon munkálkodnak, hogy elősegítsék valahogy az előfizetők lemorzsolását!
Vendég bejegyzés, írta: Balogh Zoltán
Magyarország 1941. december 12-én hadat üzent az USA-nak. Akkor, ott, nyilván, komolyan vették, bár lehet, nem értették, miért üzen hadat egy tengernagy képviselte olyan ország, amelyiknek nincs is tengere.
A magyarországi Népszabadság 1976-ban, egyik vezércikkében, mogyoróültetvényes parasztnak nevezte az új amerikai elnököt, Georgia addigi korábbi kormányzóját, Jimmy Cartert. Georgia, amúgy, tízszerte nagyobb területű hazánknál. Ezt is komolyan vehették a tengerentúlon.
Más kérdés, hogy J. C., a Szent Korona átadása révén, később megkapta az akkori idők szerint járó egyik legmagasabb magyar állami kitüntetést.
Matolcsy György, a nemzetgazdaságért felelős mostani miniszter kedden nyilvánosan kijelentette, hogy szabadságharcot folytatunk. Kezdetként, mondta a miniszter, kipateroltuk a világ 187 országában jelenlévő, 1945-ben létrehozott Nemzetközi Valutaalapot, a tagországainak többek között pénzügyi segítséget nyújtó IMF-et.
Az IMF-nél, ezek után, nyilván, komolyan megijedtek, majd riadalmukban lapoztak egyet a kötelezően törlesztendő államadósságot rögzítő könyvben.
Nem tudom, legközelebb kinek ordít az egér, akinek eddig csak a farkára léptek.
Leszámolhatunk az illúzióval, mely szerint a korszerűség - kitüntetetten az internet -, mint fegyelmezett béranya precízen világra löki a dundi kis demokráciát! Leszámolhatunk azzal a tévhittel is, mely szerint az internet a progresszió erőinek csodafegyvere volna, amely fegyvernek a célkeresztjében hullik a maradi népség és égre dobja bűzös tappancsát mindenféle diktatúra. (A nyitóképen: Papírmadarakkal a sajtószabadságért. Pécs, 2011.01.27.)
Az arab diktatúrák durván, értelmetlenül vackolódtak az internettel - hol ki-, hol bekapcsolva azt. Pedig finomabb eszközökkel hatásosabban lehet autoriter vezetőként fungálni, a web eszközeivel hatásosabban is lehet játszani!
Iskolapélda: a demokrácia bekaphatja
A bezárás elleni tiltakozását a netre is kiterjesztő VII. kerületi Janikovszky Éva Általános Iskola honlapja úgy tűnt el a netről egyik percről a másikra, mintha ott sem lett volna. Lám, helyi ügyekben nem kell brutális médiatörvény, hogy leckét kapjanak a tiltakozók demokráciából. A pénz, az ügyesen forgatott jog, a marketinglelemény, a tiltakozók kamerázása csodákra képes. Vagyis nem kell az egész netet lekapcsolni, éppen elég a renitenskedő állampolgárt, csoportot, iskolát leválasztani a világhálóról!
Egyre több jel mutatja, hogy a magyar demokrácia cyberterében is már éretten dolgozik a hatalom, kibontakozóban az érett módszerű ellentámadás.
Debrecenben például attól tartottak a médiatörvény ellen tiltakozók, hogy lekamerázásuk után zaklatásnak lesznek kitéve a munkahelyükön.
Ha túl sok már az uralkodó elitnek a netes bosszantás, hát előkapja az ellenszereket, a fentieken túl pl. dájcstomit, aki marketing nyelven szólva blokkolni igyekszik az ellenfél interneten megvalósuló marketing támadását. Mi másként értékelhetjük az Egymillióan a magyar sajtószabadságért facebook oldal kontra-oldalát? A gerillamarketing nem csak egy irányban hat!
Finom kis módszerek
Szóval finomodnak a módszerek idehaza is. Egyelőre úgy fest, Jevgenyij Morozov, a TED-en elhangzott előadásában, nagyon is jól láttatta mindazt, ami nálunk is történni fog!
Reális: a humán meg a reál is
A new york-i szálloda személyzeti pihenőjében Maria, a kolumbiai lány a cigarettaszünetét tartotta. Kopogtak. Gyönyörű, szőke nő lépett be hozzá. 
Drága Jó Médialog Zrt!
Vendég bejegyzés, írta: Balogh Zoltán