Pécs igazán szép és izgalmas hírekkel borzolja Magyarország hírfogyasztó polgárainak estéit. A minap az RTL Klub Balogh Zoltán kamerájából tudósította a jóravaló népet arról, hogy egy Kossuth-díjas szobrász alkotását, amely Dr. Doktor Sándort ábrázolja, a szeméttelepen, odvas rönkök, rozsdamarta vasrudak tetején helyezték el, madárszaros ábrázattal az ég felé fordítva. Vagyis egy önkormányzati szeméttelep ad számára édes otthont.
Szombat:Érdekes szombaton vagyunk túl, és holnap még hátra van a TV2 egyetlen nézett, szórakoztatónak gondolt műsora is, ám én azt nem fogom átszenvedni, éppen elég volt az RTL Klub székes ópusza, a faktoros.
Az X-Faktor X nélküli zsűrije kitermelte magából a huszonegyedik századi magyar televíziózás Jockey Ewing-ját, aki a szereplők lealázásában nyújtva nagyot, a közutálat megtestesítőjévé emelte föl magát.
Peti, mint bunkó, nagyon szépen megállta a helyét a szerepben, mondhatni teljesen rászabták a kulturálatlan, ízetlenül élcelődő, a színpadon ugrabugráló, félművelt, öntelt magyar celeb figuráját.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az ülőbútorok a pihenést szolgálják. Ez persze igaz, de voltak és vannak olyan foglalkozások, szakmák, ahol már-már munkaeszköznek számítanak. Valamire való uralkodót nehezen tudunk elképzelni trón nélkül, míg a szellemi szabadfoglalkozásúak, az írók és a költők dolgozószobájának nélkülözhetetlen kellékei a székek és a fotelek, a kanapé pedig a pszichoterapeuták rendelőjének emblematikus bútora, valamint a film- és színházi rendezők irodájáé, de a szereposztó díványról e helyütt nem lesz szó.
(Persze mindig akadnak kivételek. Hemingway állva gépelte remekműveit, Madame Pompadourról pedig talán joggal véljük, fel sem kelt a királyi rekamiéről.)
A pécsi zsinagóga ma
„Ez és csak ez a mi hazánk, amelyet nem fogunk megszűnni szeretni még akkor sem, ha bármilyen súlyos és válságos helyzetbe sodor bennünket a gyűlölség, a félrevezetett tömeg és a rosszakarat.”
Egy pécsi zsidó elöljáró szavai 1938-ból
Most zajlik Pécsett az 1. Zsidó Kulturális Fesztivál. Jómagam is elmentem a Pécsi levelek 1944-ből c. műsorára.
Ennek a Hábel János válogatta és szerkesztette, azonos című könyv volt az alapja. (Kronosz Kiadó, 2014.) Ebben a könyvben és a műsorban is az elkobzott zsidó vagyonnak a nem zsidó lakosság részéről történő igénylését célzó kérelmező levelek is szerepeltek.
A címben feltett kérdést nem először teszem föl, ha Pécs helyzetére, vezetésére terelődik a szó. Márpedig terelődik az helyben és az országos médiában is inkább nagyobb, mint kevesebb rendszerességgel.
Most aktuálisan a város 7,5 milliárdos eladósodottságáról, Páva Zsolt fideszes polgármester politikai gyámság alá helyezéséről és egy helyzetet elemző bizottság felállításáról röpködnek a mondatok.