Kiegyenesítették Rogers görbéjét

Nézzünk rá Rogers görbéjére

 Everett M. Rogers amerikai szociológus híres görbéje az innovációhoz, egy-egy új dologhoz való viszonya, cselekvése alapján sorolja csoportokba az alapvetően hasonlóan viselkedő embereket.
Öt különböző csoportba kerül az érintett „halmaz”: újítók (2,5%), korai adoptálók (13,5%), korai többség (34%), késői többség (34%) és lemaradók (16%).

rogers-gorbeje.jpg

1.) újítók -2,5%; 2.) korai adoptálók - 13,5%; 3.) korai többség - 34%, 4.) késői többség - 34%; 5.) lemaradók - 16%

A klasszikus marketing Rogers görbéjét az újonnan megjelenő termékekhez, a friss, eddig még nem létezett szolgáltatásokhoz való viszonyunk magyarázatára használja föl.
Az általános és átlagos magyarázat szerint: megjelenik az új termék, az újítók máris megvásárolják, a korai adoptálók követik őket, majd ezután következik be a gyártók és forgalmazók számára a Hawaii, mert színre lép a korai többség, majd nyomukban a későiek, s végül bedöcögnek az üzletekbe a lemaradók is.

Túl a klasszikus felfogáson

Ám mindig akadnak olyanok, akik kisebb-nagyobb mértékben túllépnek a túl szűknek tartott klasszikus felfogáson, hogy úgy mondjam, kiegyenesítik számunkra a szokványos görbét.

Seth Godin

Seth Godin a Na, ez már marketing! c. könyvében szintén ránézett Rogers görbéjére és levonta belőle a tanulságot!
A görbe jobb oldalán csupa elégedett ember található, eszük ágában nincs új dolgokra költeni, jól megvannak a saját lehetőségeiken, eszközeiken, életmódjukon belül.
Vagyis Godin nem csak tankönyvíró módjára járt el, nem csak ismertette, hogy a vízszintes vonal az idő előre haladtát, a függőleges meg a tömeg mennyiségét jelöli, hanem mind önmaga, mind más, fogékony marketingesek számára cselekvést befolyásoló következtetésre jutott:

„Ha valaki elégedett mindennel, akkor valószínűleg nem lesz elég pénzünk és időnk arra, hogy közvetlenül elérjük, és elégedetlenné tegyük, vagyis elég érdeklődővé és nyitottá ahhoz, hogy vevőt faragjunk belőle.”

Ebből következően a görbe alatti bal oldal a fontos és lényeges számunkra, az újítók, az elégedetlenek csoportjai, még ha kevesen is vannak. Seth Godin egész fejezetet szentel A legkisebb életképes piac címmel a keveseknek, akikre érdemes figyelni és marketing célból költeni!

Csepeli György

Csepeli György könyvét éppen most olvasom – Ember 2.0; a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai a címe – s ebben a műben is szó esik Rogers görbéjéről.
A szerző túllép az egyszerű ismertetésen, sokkal nagyobb távlatból szemléli a kiegyenesítendő görbét: a technológiai újítások társadalmi terjedésének lefutási rendjét látja benne!
A hálózati társadalom értő kutatójaként nem bevételi forrásként tekint az innovatív csoportokra, mint a klasszikus marketing, hanem felismeri és értékeli e csoportok szerepét a társadalmi haladás terepén:

„Széles körű kommunikációs hálózatba ágyazódnak be, számukra nem akadály a földrajzi távolság. Hálózati beágyazódottságuk révén közvetítésükkel gyorsan terjed az innováció.”

***
Ha a bejegyzést olvasva eljutott idáig, akkor Ön nagy valószínűséggel Rogers görbéjének a bal oldalán foglal helyet. Ugye, így van?