A nem létező baloldal visszapofázik

Összefogás = összefosás?

Mikor lesz már baloldali összefosás? teszi fel a költőit jó magasra a Balavány Poszt és határozottan kijelenti:

“Először is, Magyarországon nincsen baloldal. (=Nem létezik olyan egalitárius szemléletű politikai erő, amely valóban – vagyis nem csupán üres és semmitmondó dumákban – a leszakadók és elnyomorodók fölzárkóztatását, az esélyegyenlőséget tűzné ki célul.)”

A tetszetős végkövetkeztetés olyan kiinduló gondolatra épül, amely hamis.
Ha a teljes baloldal fő ismérve az egyenlősítés, az egyenlőség eszméje lenne, akkor Balavány valóban nem létező figurát keres, hiszen az egyik kezében sarlót, a másikban kalapácsot, a harmadikban pedig a Kommunista Kiáltványt lobogtató baloldal már régóta nem létezik.

A Balavány által hiányolt egalitárius (kommunista) eszme Magyarországon már rég vereséget szenvedett, helyébe az MSZP megalakulásával a szociáldemokrata, szocialista eszmerendszer lépett, amely a szabadság, az igazságosság és a SZOLIDARITÁS, de nem az egyenlőség jelszavaival és tetteivel él.

Vagyis a létező magyar baloldal “térképéről” eltűntek a proletárok, miként a proletárdiktatúra is, s helyükbe a munkavállaló és annak érdek képviselete, a munka és a tőke közötti minél teljesebb harmóniának az igénye léptek.
A Balavány által nem látott magyarországi vezető baloldalnak kifejezetten erős szellemi holdudvarát, hátterét is megfigyelhetjük.

Vegyünk egy egyszerű, mindenki által könnyen követhető példát

Vitányi Iván Mérleg – Itt és most a szociáldemokráciáról c könyvében (Kossuth Kiadó, 2000) láthatjuk az alábbi tartalmú ábrát, amely annak lenyomata, hogy a baloldal pontosan érzékelte: a kelet-európai társadalmakban, így Magyarországon is, a “középosztály” a társadalmi piramisnak csupán harmadát tölti ki, míg a veszélyeztetett társadalmi rétegek 2/3-nyi erőt képviselnek.

tarsadalmi-piramis.jpg

 

A Balavány által nem látott szociáldemokraták (szocialisták) nagyon is jól ismerték Boirdieu nyomán a társadalmi tőke fogalmát, miként a tudásalapú gazdaság koncepcióját is.
Ezért aztán a Balavány által megénekelt “üres és semmitmondó dumák” helyett a Medgyessi-kormány 2002-ben a pedagógus bérek terén 50%-os azonnali emelést hajtott végre. (V.ö. szépen sorba: munkavállalók, tudásalapú gazdaság és társadalom; a társadalmi piramis megfordítása, hogy kétharmad legyen a középosztály tere.)

Talán most már Balavány is elhiszi, hogy tényleg, jé, emlékszem, ezek az őrültek tényleg ezt csinálták, de ezt nem bírta el az ország – de ezzel el is ismeri egyben, hogy volt, van baloldal Magyarországon. Csak másmilyen, nem az a sarlóval rohangászó!

Mindezzel együtt egyetlen, ámde fontos dologban egyetértek Balavánnyal: ezt a jobb-bal őrületet muszáj meghaladnunk, ha nem akarunk belepusztulni a nemzeti abszolutizmus őrületébe!
S ha már idéztem Vitányit, fejezze is be ő a mi disputánkat: