A magyar „atomháború” állásáról

eromu.JPG

A tények:

  • A lakossági ellenérzések, a szakmai kifogások ellenére Pécs 100 kilométeres körén belül Paks 2 építése – késéssel ugyan – de megkezdődik.
  • Bodán, a százötvenezer fős várostól, Pécstől 17 km-re a legveszélyesebb, legsugárzóbb atomhulladékok tárolására alkalmas „atomtemető” megnyitását tervezik. Ilyen még egyetlenegy sincs a világon.
  • Kővágószőlősön, Pécstől 11 kilométeres távolságban újra uránbányát nyitna egy olyan vállalkozás, melyben a magyar állam is érdekelt.

A Baranyára mutató atom „Bermuda-háromszög” frontvonalának egyik oldalán ott áll Magyarország és Oroszország kormányának érdeke, mögé sorakozva egy hihetetlenül erős közigazgatási és média erő, míg a másik oldalon néhány civil szervezet, a Zöld Fiatalok Egyesülete, az LMP helyi szervezete és az Energiaklub, mint tanácsadó szervezet mutatja meg magát.

Mintha béke volna

A kormányzat és a pécsi önkormányzat egyelőre két technikát választott harci eszközül.
Az egyik a probléma elhallgatása. Nézzünk is erre egy példát. A városi önkormányzati cég, a Biokom honlapján ezt olvashatjuk:

„...Pécs város vezetése, polgármestere úgy döntött, hogy Pécs megpályázza az Európa Zöld Fővárosa címet, ... és ezzel is nemcsak kifejezze elkötelezettségét az egyre fontosabbá váló környezeti ügyek iránt, hanem – ami még fontosabb – kézzel fogható változások történjenek a város jövője és jövendő generációk megfelelő életesélyeinek biztosítása érdekében.”
Forrás: www.biokom.hu/zold-fovaros-pecs/

Mit is mond az idézet tartalma? Ebben a városban minden rendben van, idilli a kép. A jövő generáció életesélyei parádésan jók.
Csupán két dolog nem kerül szóba:

  • Pécs város levegőszennyezettsége az országban az egyik legnagyobb (például az elektromos tömegközlekedés kialakításának hiánya miatt)
  • mintha a sugárszennyezés veszélye, a háborús célponttá válás kérdése, a város imázsa elveszítésének réme nem is létezne (ki akar majd beruházni, tanulni egy atomtemető és egy uránbánya közelében, ahol száz kilométeren belül még atomerőmű is működik?)

A probléma elhallgatása mellett a másik kommunikációs technika a veszély bagatellizálása. Ennek a technikának a sajátja a „német példa”, annak az állításnak a sulykolása az országos sajtóban, hogy a német zöldek már megbarátkoztak az atomenergiával a lignittel szemben. Erre több példát is említettem korábban: A német zöld mozgalom szíve az atomellenesség c. bejegyzésemben.  
Helyben, az önkormányzati lap egyenesen ilyen főcímmel és ilyen „nyugati mintával” teszi barátságossá a nukleáris létesítményeket:
“Fordulat a nyugati zöldeknél: inkább atom, mint szén” - (Pécsi Hírek, 2018. november 12-i szám, 7. oldal.)

asse-ii.JPG

Faliképek a németországi ASSE II atomhulladék lerakó látogatói központjában: változnak az idők, változnak az emberek és a technológia is

A „frontvonal” másik oldala mintha csak most éledezne, érzékelve, hogy a lakosság információ hiányból adódóan, szinte veszélyérzet nélkül tűri a történéseket.
Az ébredezés egyik jele volt az LMP által szervezett alternatív közmeghallgatás a kővágószőlősi uránbánya ügyében.

Energiaklub - megállítható-e és hogyan az „atomvonat”?

Ebben a helyzetben a pécsi zöldek fontos és felkészült szövetségese az Energiaklub.
Mátyás Eszter, az Energiaklub energiapolitikai szakértője arra a kérdésemre, hogy miért és mit tekint feladatának az Energiaklub Pécsett, így válaszol:
- Tevékenységeinkkel a célunk, hogy a Pécsett és környékén lakók több és kiegyensúlyozottabb információ birtokában alakíthassák ki véleményüket például az olyan nagyberuházások ügyében, mint amilyen a Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzet területére tervezett uránbánya, vagy a nagy aktivitású atomhulladékok végleges elhelyezésére szolgáló bodai radioaktív hulladéktároló.
Az Energiaklub már a kezdetektől nyomon követte a pécsi és Pécs környéki atomenergiával kapcsolatos beruházásokat – magyarázza. Majd hozzáteszi:

- Szakpolitikai intézetként állásfoglalásokat, tanulmányokat készítünk mind a Bodára tervezett nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló, mind a tervezett uránbánya nyitás témáiban, melyek honlapunkon elérhetők.

energiaklub-honlapreszlet.JPGHonlaprészlet az Energiaklub webszájtjáról

Számos sebből véreznek a tervezett beruházások! – nyomatékosítja felemelt mutatóujjával.
Az atomenergia nem a 21. század energiája, hiszen a technológia az elejétől a végéig súlyos környezeti-és egészségügyi károkat okoz - gondoljunk csak az urán kitermelésével járó sugárzó anyagokra, vagy arra, hogy mai napig nincs megfelelően megoldva a radioaktív szemét elhelyezésének kérdése.

Magyarország és a megújuló energiaforrások

- Magyarország olyan szerencsés helyzetben van – folytatja az összetett kérdésre a választ az energiapolitikai szakértő -, hogy gazdag megújuló energiaforrásokban, így semmi szükség nincs arra, hogy a Mecsek lábánál kis hatékonyságú uránbánya miatt pusztuljon el az élővilág, sem arra, hogy a pécsi és környéki emberek egészségét egy végleges nagy aktivitású radioaktív hulladéktárolóval romboljuk.
Az Energiaklub ezért 2018-tól kezdve a szakmai anyagok elkészítése mellett helyi zöld civilekkel és a Zöld Fiatalok Egyesületével közösen Pécsett dolgozik azon, hogy egyre több ember megismerje az atomenergiával kapcsolatos problémákat. Előadásokat, filmvetítéseket tartunk, hogy minél több ember számára elérhető legyen a téma.

asse-ii-latogatokozpont.JPG

A helyzet őszinte feltárása - ki kell üríteni a lerakott atomhulladékot a ma már szennyező ASSE II-ből - miért csak német sajátosság?

Novemberben tanulmányutat szerveztünk Németországba a pécsi aktivistáknak, hogy az ottani atomenergia ellenállás szereplőit és történeteit megismerve, a tudás birtokában tudjanak felépíteni egy helyi mozgalmat. Decemberben pedig, mikor újra napirendre került az uránbánya újranyitása, online petíciót indítottunk, hogy megállítsuk a terveket és az értelmetlen környezetrombolást.
Idén tovább folytatjuk a közös munkát a pécsiekkel: a Zöfivel stratégiai megállapodás alapján fogunk a jövőben együtt dolgozni, és már januárban elkezdjük a programjainkat. Január 25-én 6 órától az Apolló moziban mutatjuk be az Energiaklub által készített Atomcsapda című dokumentumfilmet, amit egy beszélgetés követ majd. Emellett januárban szervezünk egy eseményt a bodai radioaktív hulladéktárolóról és szervezünk a német partnereinkkel közösen workshopot is.

(A témát folyamatosan nyomon kísérjük a gerillamarketing blogban.)