Sok vagy kevés 1,2 milliárd forint?

Európa egyik 2010-es kulturális fővárosa, Pécs, panasztól hangos. Mind a menedzsment vezetője, Mészáros András, mind a polgármester, Tasnádi Péter kijelentette, nyilatkozta, belesóhajtotta már a médiába: a projekt marketingjére rendelkezésre álló 1,2 milliárd nem elegendő!

A gerillamarketing felöl közelítve az összeg nagyságrendjéhez: ez az összeg a gerillamarketinghez sok, a hagyományos megközelítéshez pedig - fogadjuk el -, kevés.

Egy kis bloggerösszefogással mindenesetre éppen most mutatjuk meg, hogy a szellemére büszke város miket tehetne nulla, azaz 0 forintból is!
Kevésbbé hetykén megfogalmazva: megmutatjuk, hogy az 1,2 milliárdot hogyan lehetne megsokszorozni!

A példa kedvéért: védnökséget vállaltam a pécsi szerelmi sóhajok felett, s hívtam ismerős és ismeretlen bloggerbarátaimat, legyenek védnöktársaim annyiban, hogy lefordítják az általuk tudott nyelvre az alkalomhoz illő "dolgozatot".
Virtuális védnökség: a szerelmi sóhajt vállalom!

Néhány nap alatt máris közzétehettem az angol, a francia, a szlovák és a román változatot, s jóeszű és segíteni kész bloggerek már "dolgoznak" a szerb, az olasz és a spanyol változaton. Ennyi a biztos, de ehhez még nyilván jönnek felajánlások, szervezett, azaz kérésen alapuló fordítások is.

Már az első körben elkönyvelhetjük, hogy Pécs nevének megismertetésében tettünk valamit, hiszen egy-egy fordítás, a közzététel előtt kisebbfajta európai körutat jár be.
Myrtille, aki a francia nyelvű megjelenést szervezte, pl. így ír:
"A szöveg amúgy bejárt honosítás végett egy Szombathely-Párizs-Bordeaux-Zürich - Szombathely kört, hogy a helyi szerelmesek hozzátehessék értelmezéseiket:) ."

Innen már csak "szerencse" kérdése, hogy a kis körökből valahol, valamelyik ország egyik nagyobb online vagy print kiadványába bekerüljön, azaz valamelyik neves lap "felfedezze" az akciót. (Nyár van, uborkaszezon - éhség a "kis színesekre"). És ezzel Pécs neve még tágabb körhöz juthatna el.

Ha a "hivatalos marketing" egy kicsit is rá volna hangolódva a nulla forintos megoldásokra, nem kétmilliónál kezdődne egy kiadási tétel a fejekben, akkor bizony a szerencsét egy ismerős szerkesztőhöz irányuló, tudatos telefonnal meg lehetne toldani! Vajon van-e ilyesmire remény, amikor még Balla D.-nek sem köszönték meg, legalább egy blog-hozzászólás erejéig, hogy egy korábbi, hasonló bloggerakcióról az osztrák Der Standardban írt! Persze, hogy nem - teszem hozzá gonoszul -, hiszen a blog-hozzászólás is ingyenes tétel, nem lehet elszámolni. És tegyük hozzá, hogyan is festene egy jelentésben az - "egy blog-hozzászólásban megdícsértem Balla D.-t"!
A főnök feje nyilván elvörösödne...